Jó játék a képregény olvasgatása, de még jobb, ha saját magunk tudunk képregényeket készíteni. A rossz hír az, hogy ehhez némi rajztehetség is szükséges, ami e sorok íróját kizárta a képregényt készítők sorából. Egészen idáig! A lapozás után azt mutatjuk meg, hogy válhat mindenki kreatív képregény-készítővé. Angolórán kiváló, de bárhol használható, ha az a cél, hogy izgalmas vizuális tartalmakat hozzanak létre a diákjaink.

Egy egyszerű, mégis nagyszerű alkalmazást ajánlunk most, amely segítségével egyszerű 'pálcikaembereket' kelthetünk életre. Ha szeretnénk lenyűgözni alsós diákjainkat (nálam felsőben is remekül működött), érdemes kipróbálni. Semmilyen előképzettség nem szükséges hozzá, egy perc alatt kész, és az eredmény garantáltan lenyűgöző :)

A mesterséges intelligencia előretörése jelenleg rengeteg megoldatlan feladat és újabb és újabb felmerülő kérdések elé állítja a pedagógusokat és az iskolákat. Az valószínűsíthető, ohgy teljesen kizárni, illetve úgy tenni, mintha nem lennének, nem lehet. Az is látszik, hogy példásul nyelvtanulásban akár a szótárak szerepét átveszi, de vajon mit kezdhetünk az AI által generált, diákok által beadott esszékkel. Eddig is, és később is foglalkuzunk az AI lehetséges felhasználási területeivel, a lapozás után most egy nagyon profi eszközt mutatunk be, amely segítségével egyetlen kattintással kiszűrhetjük a mesterséges intelligencia által megírt esszéket.

A legjobb hadvezér az, aki a saját hadseregének nem csak az erősségeit tudja kihasználni, de még a gyengéit is a saját előnyére fordítja. Így tehetünk a mesterséges intelligenciával is, ami ugyan teljesen megállíthatatlanul foglal el egyre nagyobb teret az életünkből, de azért még látványosan sok hibája is van. Az egyik, hogy (mint egy okos, de készületlen diák) a ChatGPT bármiről tud hadoválni. A másik pedig, hogy úgy irtózik a tények, adatok, források használatától, mint ördög a szenteltvíztől. Nos, ezt a két tulajdonságát tudjuk könnyedén a saját javunkra fordítani egy foglalkozásban.

Ritka az olyan tantárgyközi őrojekt, amiben a testnevelés is szerephez jut és amikor IKT-ról van szó, talán nem ez a tárgy lesz az első, amire gondolunk. Nem így volt ezzel egy japán általános iskola tanár Ichiro Shimomura, aki a római Maker Faire-re is eljött bemutatni a micro:Bitre épülő sportjait. Az ötletek könnyen reprodukálhatók, még a programok többsége is Scratch-ben készült hozzájuk.

A nyelvtanulásnak is vannak unalmasabb, és érdekesebb részei. Nem mindenki szereti például az emberek külső eírását tanulni, vagy éppen a ruházatot magolni. Külön nehézség, ha olyan csoprtnak próbálod ezt tanítani, akik korban már nem annyira picik, ám a nyelvtudások nagyon alacsony. Aztán egyszer csak beesett a tökéletes megoldás. Személyre szabható, dinamikus felületen lehet karaktereket építeni, még regisztrálni sem kell hozzá, és meglepően sokoldalú.

Valószínűleg még tényleg csak kapargatjuk, hopgy mi mindenre lehet jó a mesterséges intelligencia a tanításban, talán ezért sem véletlen, hgy itt is egymást érik akülönféle ötletek ezzel kapcsoaltban. Most egy olyan felhasználást mutatunk be, ami a képgeneráló eszközoket használta fel. A diákok a légkör kapcsán tanultak a különféle híres szelekről, azok kialakulásáról és jellemzőíről, majd kaptak egy-egy szelet, amiről képet kellett készíteniük, ehhez használhatták fel a mesterséges intelligencia lehetőségeit, így a képek pillanatok alatt készülhettek el.

Kevés olyan agyzsibbasztó dolog van, mint amikor valamilyen adathalmazt kell megtanulni, de sajnos gyakran elkerülhetetlen. Ezeket tanítani sem túl szórakoztató, de tanulni talán még rosszabb. Most például a légkört alkotó gázok és azok tulajdonságai voltak ilyenek, amit a nyolcadikosoknak meg kellett tanulniuk. Szerencsére eszembe jutott gyermekkorom játéka az autóskártya és az is, hogy miként lehetne alkalmazni erre a helyzetre. Persze az ötlet könnyen alkalmazható bármilyen más dologra, aminél több adatot is meg kell tanulni.

Komoly kérdés, hogy mi lesz vajon az olvasás jövője - esetleg mi az olvasás jelene. Nem tudományos kutatás, de a gimnáziumi felvételi szóbali részésn egyértelműnek tűnik, hogy az a 8. osztályos gyerek, aki olvas, érdekesebben, változatosabban tudja kifejezni magát. Ez persze közhely. A kérdés az, hogy a többséggel mit lehet tenni, aki nem szeret, akar, netán már nem is tud olvasni? Az egyik megoldás, hogy leöntjük egy 'játékosított sziruppal' az olvasást, és olyen izgalmas, interaktív élménnyé alakítjuk, amely egy 9 éves gyereknek 2023-ban is fogysztható, gaykorlatilag elveszítve az olvasás 'olvasás-jellegét'. Mivel a világ nem arra halad, hogy egyre több gyerek lenne képes kocentrált, hosszútávú erőfeszítésre, hogy egy összetettebb szöveget feldolgozzon, lehet, hogy ez a helyes út. Vagy egy helyes út. Azoknak, akik még olvasnának, de pl az ADHD az újuktba áll, elkészült egy Bionic reader nevű app (ITT TALÁLHATÓ), amely kiemeli a szavak egyes részeit, így fókuszálva a felhasznláó figyelmét. Érdemes lehet kipróbálni - bele kell tölteni a szöveget, és már olvashat is a gyermek. Létezik Chrome kiegészítő, és telefonis applikáció is.

A magyar gamifikációval foglalkozó oldalak közül a legújabb, és a legkomplexebb szolgáltatást kínáló a MotiMore (www.motimore.com). Mivel azt látjuk, hogy egy gamifikált értékelési rendszer bevezetését mindig nagyon sok kérdés előzi meg, megkértük az oldal látogatóit, illetve a MotiMore Gamifikációs Akadémia résztvevőit (közel 500 tanárt), hogy írjanak kérdéseket, nehézségeket, amelyek nekik gondot okoztak. Ebből egy hatalmas (többezer kérdésből álló) adatbázist építettünk, rendszereztük a problémákat, és elkezdtük ezeket feldolgozni a MotiMore Blog-ban. Már most is elég sok olvasnivalót találtk (bár még csak most indult), de csak most fog igazán beindulni a blog, érdemes megnézni, ezt IDE KATTINTVA tehetitek meg!