Lehet izgalmas a nyelvtan vagy kötelezően a tanár és a diák számára is a szükséges(?) rossz, amit túl kell élni? A válasz természetesen igen, hiszen a nyelvészet az utóbbi évek egyik legizgalmasabb tudományága, ami a kognitív tudományokkal karöltve izgalmas és érdekes dolgokat tár fel az emberi gondolkodásról. A nyelvészet egyik érdekes ága a nyelvtörténet, mindenkit érdekel, hogy honnan is jönnek a szavaink, melyik milyen régi. Ebben az izgalmas kutatásban segíthet a Nyelvtudományi Intézetoldalán bárki számára hozzáférhető Magyar Történeti Szövegtár (IDE KATTINTVA), amiben szavak előfordulására kereshetünk rá (a kamásli például 1864-ben fordul elő elsőként) és izgalmas felfedezésre csábít. Külön érdekesség, hogy saját magunknak készíthetünk saját alkorpuszokat is, például csak egy-egy író műveiből.

A kortárs magyar irodalom legrangosabb elismerése az Aegon-díj, amit szakemberek titkos szavazatai alapján ítélnek oda minden tavasszal. A díj oldalán nem csak a díjazottak listáját találjuk meg, hanem oktatási segédanyagokat is (IDE KATTINTVA). Az utóbbi évek nyerteseihez és az elmúlt két év minden jelöltjéhez találunk találunk itt óravázlatot, anyagokat a tanároknak és a diákoknak egyaránt. A segédanyagokat a Magyartanárok Egyesülete és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság együttműködésében készítették el szakemberek.

Dr. Tim Lomas a pozitív pszichológia professzora és egyik feladatának tekinti az olyan szavak gyűjtését, amik nem könnyen fordíthatók le egy-egy szóval más nyelvre. Inuit nyelven az iktsuarpok például azt jelenti amikor izgalommal várunk valakit és ki-kiszaladunk az ajtó elé, hogy megnézzük, nem érkezett-e már meg. Izlandiul a gluggaveđur az olyan időjárás, ami a szóbából kinézve remek, de kint lenni benne nem kellemes. Magyarul a pihentagyú, na jó, azt mindenki tudja, hogy mi a pihentagyú. A szótár interaktív (és egyre bővülő) változata IDE KATTINTVA érhető el, Dr. Lomas oldala pedig ITT.

Kevés nagyobb vállalkozás van, mint egy nyelv komprehenzív nagyszótárát elkészíteni. Jellemzően évtizedekig tartó munka, és amint készen lenne már jöhetnek is a javítások és a pótkötetek. Készül a magyar nyelv nagyszótára is a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében. Eddig az A-Ek címszavak készültek el és jelentek meg. Nagy örömünkre online formában is, szabadon elérhetően, IDE KATTINTVA. Az egyes címszavaknál forrásokat is kapunk olyan helyekre, ahol előfordulnak. A tanításban külön hasznos, hogy a címszókhoz egy link is tartozik, amivel követlenül hivatkozhatunk rájuk, például így: díbol.

Nagyszerű játékot indított útjára a Facebookon Dragomán György (ITT TALÁLHATÓ), amit órán is remekül használhatunk. a Zanzajáték lényege, hogy pontosan hat szóban kell összefoglalni egy regényt, amit azután a többiek megpróbálhatnak kitalálni. Máris van több száz ilyen zanza, azokból is válogathatunk, de persze feladat lehet a gyerekeknek is, hogy sajátokat írjanak.

Ki gondolná, hogy a Nyugdíjasok Szövetsége készít olyan anyagot, amit remekül lehet felhasználni a tanításban. A Életben maradnának című oldalt (IDE KATTINTVA) pedig remekül lehet felhasználni az órán is. Az oldal apropója a tüdőgyulladás világnapja és öt olyan költő versét dolgozták fel, akik tüdőgyulladásban haltak meg. A feldolgozás formája a képregény, olyan médium, ami nagyon közel áll a mai diákokhoz. Csokonai, Kölcsey, Arany, Ady és Berzsenyi egy-egy klasszikus versét tekinthetjük meg így, az egyiket még meg is hallgathatjuk.

Izgalmas kezdeményezés a kolozsvári Versnitt csoporté. Kortárs versekhez készítenek nem szokványos videókat, tulajdonképpen klippeket. AZ eddig elkészültek megtalálhatók a Facebook oldalukon (IDE KATTINTVA). Ha közelebb akarjuk hozni a kortárs irodalmat a diákokhoz (amire a hagyományos tantervben alig marad idő), remek segítség lehet.

A hálózatkutatás az egyik leggyorsabban fejlődő interdiszciplináris tudomány, amiben sok magyar kutató (Barabás László, Csermely Péter) is jeleskedik, a kutatásokat részben a modern számítástechnika teszi lehetővé, amivel megfigyelhetők bonyolult hálózatok eladdig rejtett tulajdonságai is. Nagy szerepe van mindebben a a vizualizációnak is, a hálózatok láthatóvá tételének, és ez az, hol a modern eszközök a magyar órára is beszivároghatnak. Martin Grandjean hálózatkutató például Shakespeare tragédiáiban tette láthatóvá az interakciókat (IDE KATTINTVA), minden vonal olyan kapcsolatot jelöl, ahol valaki valaki mással szóba áll. Érdekes struktúrák lesznek így láthatóvá és könnyebben kiderül az is, hogy kik az egyes darabok központi alakjai. Grandjean elkészítette a Star Wars filmek hasonló elemzését is (ITT). A hálózatokat térképekre is vetíthetjük, így például megkapjuk a múlt század közepének népmozgásait.

Érdekes videósorozatot kezdett az erdélyi Transindex portál, a címe 100 év vagány és kortárs írók, költők beszélnek benne kötelező olvasmányokról, arról, hogy miért fontosak érdekesek azok számukra. A videók IDE KATTINTVA érhetők el. (Lent a második sorban sorakoznak az ide tartozó filmek. Beágyazni sajnos nem lehet őket, de így is érdekes lehet egy órára bevinni, megmutatni a diákoknak, hogy mit szólnak a kötelezőkhöz azok, akik talán jobban beszélik az ő nyelvüket mint a tankönyv.

Remek mikroblog a Heroes of Spenót (IDE KATTINTVA), a cím az egyetemisták körében jól ismert zöld kötésű Magyar irodalom történetre utal, ennek szerplői elvenednk meg a blogon. Szuperhősökként. Van itt Captain Hungary avagy az Apostol, Berzsenyine és József Battila. Izgalmas projekt lehet, ha a diákok maguk találják ki, hogy az egyes szerzőkből milyen hős lehetne.