Itt a nyár, itt a szertár rendberakásának ideje! Aki már csinálta, az tudja, hogy mekkora munka a vegyszerek nyilvántartása, megfelelő kezelése, selejtezése. Egy biztos, a kémiatanár sosem unatkozik. Ehhez a munkához viszont nagyszerű segítséget kaphat a Magyar Kémikusok Egyesületének Kémiatanári Szakosztályától! IDE KATTINTVA érhető el nagyon sok hasznos dolog, például a vegyszerekre kötelezően felrakandó szabályos címkék is. Öröm ettől még nem lesz a szertár rendezése, de biztosan könnyebben megy majd.

Gyakran van olyan helyzet, hogy pár gyerek éppen hamarabb készen van a feladatával órán, főleg, ha igyekszünk differenciáltan tanítani. Ilyenkor jöhet jól, ha van pár feladat, elfoglaltság a tarsolyunkban, amit kedvvel csinálnak, de a tanításhoz is van köze. Fokozottan jelenik meg ez, ha az embert bedobják helyettesíteni és nincs igazán ideje felkészülni az adott tananyagból (esetleg nem is szakja az). Az ilyen feladatokat, amiknek azért mégis van valami értelme szoktam én időkitöltőnek nevezni. Fizikából, földrajzból ilyen időkitöltő feladat lehet az ISS Docking Simulator (IDE KATTINTVA).

Pár hete publikáltunk itt a TanárBlogon néhány olyan természettudományos projektet, amiket akár otthon is megcsinálhatnak a diákok (IDE KATTINTVA). Úgy látszik, nem csak nekünk jutott eszünkbe, hogy ez jó alkalom lehet arra, hogy a diákok maguk végezzenek érdekes vizsgálatokat, hanem másoknak. Most két angol nyelvű oldalt ajánlunk, ahol remek projektek leírásai érhetők el.

Minden rosszban van valami jó (vagy minden rosszban van valami még rosszabb?) - tartja a mondás. Az iskolában ritkán van lehetőség arra, hogy a diákok elmélyülten és hosszan dolgozzanak valamilyen vizsgálaton, kísérleten, hiszen heti egy-két óra van csak és persze haladni kell az anyaggal. Most viszont bőségesen lehet arra idő, hogy a természettudományok gyakorlatibb oldalát ismerjék meg, kis kutatást végezzenek. IDE KATTINTVA érhető el a nyolc projekt leírása, amiket egyedül vagy csoportokban (de persze csak online találkozva) csinálhatnak meg a diákok, több héten át és a végén komoly megállapításokat is megfogalmazhatnak.

Itt a tavasz és elkezdődött a költési szezon is. Kevés dolog lehet izgalmasabb, mint az órán élőben bemutatni azokat az élőlényeket, amikről szó van. Lehetőleg saját környezetükben és nem kitömve, úgy hogy akár a viselkedésükről, akár az ökológiai szerepükről is szó eshessen. Ebben segítenek a Filmdzsungel webkamerái (IDE KATTINTVA). Megnézhetjük, mi történik éppen egy rétisas vagy gyöngybagoly fészekben, sőt akár medvéket is kukkolhatunk a Hargitán. Garantált, hogy feldobja az órát, ha ezt bemutatjuk, de akár hosszabb megfigyeléses projekteket is építhetünk rá, ahol a diákoknak kell statisztikát vezetniük arról, hogy mi történik az egyes fészkeken, rendszeresen ránézve a közvetítésre.

Ha elhangzik az a szó, hogy evolúció, szinte mindenkinek valami az itt láthatóhoz hasonló kép jut az eszébe. Esetleg nem a csimpánztól, hanem halaktól kezdve egy csinos sor, aminek a végén ott van az ember. Kevés ennél félrevezetőbb ábra van, ami hihetetlen erővel képes rögzíteni egy alapvetően rossz koncepciót. Az evolúció ugyanis minden csak nem ilyen egyenes út, az ember felé vezető diadalmenet. Sokkal inkább egy útvesztő, rettentő sok elágazással és még több zsákutcával. Az ember fejlődése sem fogható fel valamiféle lineáris folyamatnak, még akkor sem, ha a tankönyvek előszeretettel egy sor egymásra következő elemeiként mutatják be az elődeinket (Australopithecus, Homo habilis, Homo erectus, Homo sapiens szerepel a sor a legtöbb tananyagban). A valóság, mint szinte minden esetben, sokkal bonyolultabb és sokkal izgalmasabb is. Szerencsére már akkor is jól megismerhető, ha valaki 6 percet szán rá.

Egy öt napos projektről szeretnék beszámolni, ami az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban valósult meg öt nap alatt. A cél az volt, hogy természettudományos ismereteiket valamilyen aktív formában hasznosítsák és dolgozzanak valamilyen általuk választott témakörben. A keretet egy természettudományos játszóház felépítése adta, amit az iskola alsó tagozatosainak készítenek el a tizedikes diákok. Számomra is meglepő volt, hogy a diákok milyen önálló munkára voltak képesek, milyen sokrétű ötletekkel álltak elő és milyen magas színvonalon valósították meg azokat. Mindezt szinte minimális tanári vezetéssel. Az alábbi videón láthatóak a megvalósult projektek és talán kedvet ad a cikk további részeinek elolvasásához is:

Új kifejezetten az ünnepekhez illő foglalkozással gazdagotott a Hacking STEM oldala (IDE KATTINTVA). A projektben díszkivilágítást tervezhetünk és programozhatunk be magunknak a már megszokott Arduino és Excel kombinációval. Amire még szükség van a megvalósításhoz az pár LED, vezeték esetleg rézszalag. A foglalkozás elején az áramkörök sajátosságairól van szó, egyszerű, könnyen kivitelezhető feladatokkal. Érdemes akár részeit is felhasználni így az év végi órákon.

Gyakran nem könnyű a különféle anatómiai struktúrák tanítása, különösen, ha a tanárnak végső soron csak egy két dimenziós felület a (meglehet interaktív) tábla áll csak a rendelkezésére. Így volt ez akkor is, amikor éppen az agy felépítését kellett tanítanom a diákoknak. Hasznosnak tűnt, hogy próbálkozzanak meg ők maguk az agy felépítésének elkészítésével az én előadásom után és tegyék ezt három dimenzióban. A négyfős csapatok párokban kaptak feladatot, az egyik párnak a TinkerCAD alkalmazásban készített agy makettet, a másik pár pedig egy nagy zsák LEGO felhasználásával. Negyed óra alatt készen is voltak a munkák.

A földi éghajlatok rendszere nagyon jól használható arra, hogy többféle a természettudományokban fontos koncepciót is megtanítsunk. Ilyen például a mintázatfelismerés, amire a zonalitás ad szép példát, de azután az egyes anomáliák vizsgálata is segít abban, hogy megtanítsuk, miként kell a különféle hatásokat összegezni és leszűrni a szabályszerűségeket a vártaktól való eltérések alapján. Külön érdemes a klímadiagramokkal foglalkozni, minthogy azok hatékony reprezentáció az adatoknak (a klíma és az időjárás különbségének megismertetése is fontos). Nos, mindehhez kínál fantasztikus segítséget a ClimateCharts nevű oldal (IDE KATTINTVA) ahol a Föld több ezer pontjáról nézhetjük meg a klímaadatokat és az abból készült diagramot.