Ma egy egyszerű, marginális, ám mégis érdekes és látványo oldalt ajánlunk, ahol folyamatosan, valós időben lehet követni a világ széljárását. Bárhol. Amellytt , hogy látványos, lehetőség van arra is, hogy előre ugorjunk, akár óránként, vagy egyszerre 8 órát, és megnézzük, hogyan járnak a szelek később, vagy éppen lapozgathatunk az archívumban. És ezt a világ bármely pontjára vetítve megtehetjük. Az oldalt mutatjuk a lapozás után.

A földrajz és a biológia egyik méltatlanul elhanyagolt területe az iskolában a talajtan. megemlítjük esetleg a talaj szintjeit, esetleg a szikesedést vagy az éghajlatokra jellemző talajokat, de komolyabban nem foglalkozunk vele. A DOSoReMI projekt online atlaszai (IDE KATTINTVA) segíthetnek abban, hogy azt a kis időt, amit ezzel foglalkozunk izgalmasabbá, érdekesebbé, interaktívabbá tegyük. Akár ökológia, akár mezőgazdasági szempontból is vizsgálhatjuk, hogy a talajok tulajdonságai milyen következményekkel járnak.

A tanításban is remekül használható oldal a Minilabs (IDE KATTINTVA) az oldalon sokféle, elsődlegesen a természettudományokhoz kapcsolódó szimulációt, interaktív modellt találunk, szépen megrajzolva. Van közöttük olyan, ami az egyes madarak (és képzeletbeli sárkányok) minimális repülési sebességét hasonlítja össze, evolúciós szimulátor és a magfúzió magyarázata is. Nem csak arra lehet jó, hogy az órán bemutassuk, hanem arra is, hogy az érdeklődő diákoknak, azoknak, akik esetleg hamarabb végeztek egy feladattal adjuk ki, hogy nézzék meg, játszanak vele. Az oldal tulajdonképpen egy YouTube csatornához kapcsolódik, ami ITT TALÁLHATÓ, ha a diákok tudnak angolul, az is jól használható mindenféle órán.

kevés izgalmasabb dolog van, mint megfigyelni, milyen sokféle állat lakik egy patakban, vagy éppen tavacskában. A nagy klasszikus Vizipók, csodapók sorozat rajzfilmben hozta közelebb ezt a világot a gyerekekhez. Minden egyes rész valamilyen élőlényt mutatott be, a biológiai információk pontosságáról pedig a legendás Kertész professzor gondoskodott. Hasonlóra vállalkozik egy új sorozat a Pataklakók kalandjai (IDE KATTINTVA). A filmben, amiben animációk és valós felvételek keverednek két tegzes izgalmas kalandjait követhetjük. Arról, hogy pontos ismereteket is kapjunk a vizek élővilágáról a sorozat másik két szereplője, az iskolás Lili és ökológus nagyapja, Papó gondoskodnak.

Biztosan rajtam kívül is van olyan biológiatanár, akinek egy kicsit már megkopott a fajismerete, vagy egyszerűen csak elavult lett. A minap azzal szembesültem, hog egy olyan rovar fordul elő tömegesen a táborhelyünkön, amit én még biztosan nem láttam és nem is tanultam róla. Mint később kiderült, nem is tévedtem, a tölgy csipkéspoloska 2013-ban jelent meg inváziós fajként hazánkban. A kiderítésben pedig az Ízeltlábúak nevű oldal segített (IDE KATTINTVA, ide töltöttem fel képeket és adtam meg alapvető adatokat és pár órán belül egy szakértő már meg is határozta nekem, hogy miről van szó.

Ritka, hogy valaki egyszerre legyen tanár és tudjon annyira programozni is, hogy képes legyen megvalósítani az ötleteit. Amikor ez így találkozik, akkor mindig kifejezetten hasznos és izgalmas dolgok születnek, ha nem is a legszebbek, de a tanításban biztosan jól hazsnálhatók. Gyakran jobbak, mint a nagy cégek által komoly költségvetésekből, de a tanteremtől távol készült oktatási segédanyagok. Ilyenek például Piláth Károly kísérletei (IDE KATTINTVA), de azokról már korábban volt szó. Most a Kócos fizikatanár oldalát mutatjuk be (IDE KATTINTVA). Szerzője Chicagóban tanít természettudományokat, csakúgy mint a felesége, minthogy ügyesen bánik a bitekkel, ha valamilyen szimuláációra, webes eszközre szüksége volt, egyszerűen leprogramozta magának. Ezek az eszközök mind olyanok, amiket jól lehet használni a tanításban és olyan kulcskoncepciókkal foglalkoznak, amiket jellemzően nehéz megtanítani.

„Olyan ez az on-line suli, mint Sörte inas roncstelep nélkül” – írta egy diákom nemrég kommentben. Kérdezem tőle, ki az a Sörte inas? Aztán belinkelte a Magyar Gépmesék oldalát és képletesen szólva ledobtam a láncot. Kefe bácsi és Sörte inas hétről hétre fabrikál roncsbringából és mindenféle lomból egy eszement játékot; fúrnak faragnak, mígnem elkészül egy lábbal hajtott csodaszerkezet. Roppant vicces és igen hasznos mese nem csak gyerekeknek, remek szereplőkkel (Varga Livius-Quimby, Beck Zoli-30y), csodálatos animációval (igen, a zenéjét az a Bagossy Laci szerezte). Azon túl, hogy megtanít például rendesen defektet javítani, úgy szórakoztat, hogy közben szemléletet formál. Fenntarthatóság, környezetvédelem témakörében kötelező tartalom, kiváló beindítója a közös beszélgetéseknek. Már 5 epizód elérhető, ideális ON-LINE TANANYAG akár Fizika, Környezetismeret, Technika, Etika, Földrajz vagy Osztályfőnöki órákhoz. Minden kollégának szívből ajánljuk, mi már bekövettük őket és várjuk az újabb részeket. Iratkozzatok fel a youtube csatornájukra és küldjétek tovább a szülőknek, gyereknek! Sörte inas és Kefe bácsi, jár a csillagos ötös!

A majonéz hangszer? - kérdezi Patrik a Spongyabob Kockanadrág című rajzfilmben. Meglehet, hogy a majonéz nem az, de a só-liszt gyurmából könnyen készíthetünk hangszert egy micro:Bit segítségével. Ahhoz, hogy remek hagszerünk legyen mindenképpen olyan gyurma kell, ami jól vezeti az áramot, ehhez egy receptet IDE KATTINTVA találhatunk. (Magán a Squishy Circuits oldalon (ITT egyébként is érdemes körülnézni, még nagyon sok jó ötlet van arra, hogy mire is használható a vezető gyurma.)

Így a táv-, karantén-, krízisoktatás többedik hetében már egy világosabb, hogy a klasszikus óraszervezés az online térben nem működik. (Erről is szól a Digitális tanulás kézikönyve című szakmai segédanyagunk.) Fontos, hogy a diákok minél aktívabbak legyenek, mert a frontális előadások során nagyon könnyű elveszteni őket. Ilyenkor különlegesen jól jönnek az olyan játékok, amikkel sikerülhet valamilyen amúgy is nehezebb anyagrészt közelebb vinni hozzájuk. Ilyenre vállalkozik az Evolúciójó nevű oldal (IDE KATTINTVA), ahol olyan játékokat találunk, amiket könnyen lehet használni az osztályteremben és egyes komolyabb evolúcióbiológiai, ökológiai fogalmak, koncepciók megértését teszik könnyűvé.

A genetika jellemzően az a része a biológiának, ahol a legkevesebb lehetőség adódik a kísérletezésre. vagy a felszerelés nehezen beszerezhető, vagy csak idő nincsen arra, hogy több generáción átívelő keresztezéseket hajtsanak végre a diákok. Ilyenkor kiemelten fontosak lehetnek a virtuális kísérletek és ilyet kínál a számunkra a Virtuális légylabor is (IDE KATTINTVA). A genetika címerállatával, az ecetmuslicával végezhetünk keresztezéseket, amikből szép kísérleti jegyzőkönyvek is születnek. A vizsgálható tulajdonságok között vannak autoszomások és ivari kromoszómához kötöttek is.