A szünet előtti utolsó óra sosem egyszerű dolog, mindenki fáradt és a téli szünet esetében még karácsonyi lázban is ég. komoly munkát ritkán lehet végezni. A gyerekek általában könyörögnek, hogy inkább játsszunk. Lehet, hogy érdemes beadni a derekunkat! Vannak olyan játékok, amik szórakoztatóak is, de mégsem mondhatjuk, hogy teljesen hiába ment el velük az óra. Most ezekből adunk át kosárnyit, tantárgyakhoz rendelve:

Angol: Igényel némi előkészítést, de kifejezetten emlékezetes utolsó angolóra lehet, ha a gyerekekkel eljátszuk a Ki ölte meg a Télapót? játékot. Ehhez minden szükséges dolgot (nyiomtatandó kártyákat és játékleírást) letölthetünk a TES oldaláról az ingyenes regisztráció után (IDE KATTINTVA).

Biológia, Kémia, Fizika: Nem mást ajánlunk itt, mint a Nobel-díj oldalát ahol tonnányi remek játék van (többnyire angolul) a különféle Nobel-díjas témákhoz kapcsolódva. (IDE KELL KATTINTANI)

Mostanában, amikor a gyerekek minden nap kapnak valami ajándékot, jól jöhet nekünk tanároknak is valami kedves meglepetés. Ilyennel kedveskedik nekünk a Cartographia kiadó, honlapjáról ugyanis ingyenesen lehet kiváló feladatbankokat letölteni. A letöltéshez ugyan ki kell tölteni egy regisztrációs űrlapot, de ezen túl semmilyen kötelezettségünk nincsen.

Jelenleg a következő feladattárak érhetők el: környezetismeret 3. osztály (IDE KATTINTVA), történelem 5. osztály a történelmi atlaszhoz (IDE KATTINTVA), történelem 5. osztály a képes történelmi atlaszhoz (IDE KATTINTVA), természetismeret 5. osztály  (IDE KATTINTVA) és irodalom 5. osztály (IDE KATTINTVA). Az egyes csomagokat letöltve különálló alkalmazást telepíthetünk, amiben kifejezetten sokféle és igényes kivitelű feladatokat kapunk.

A különféle felmérések szerint hazánk lakosságának elsősegélynyújtási ismeretei nem hiányosak, hanem praktikusan nem létezőek. Alig van valaki, aki tudja, hogy mit kellene tennie, ha valaki összeesik előtte. Pedig az segítségnyújtásban az első percek a legfontosabbak. Egy dologgal bizonyosan ártunk: ha nem teszünk semmit.

Bár az alapos oktatást nem pótolhatja, mégis érdekes és hasznos lehet az a szimulátor, mit az Amerikai Szívgyógyászati Társaság honlapán találhatunk meg (IDE KATTINTVA).  Az egészen valósághű program nem a hazánkban elfogadott protokollt követi, hanem az amerikai, befúvás nélküli metódust. Egy próbát megér!

A modern pedagógiában egyre többen hangoztatják, hogy fontos lenne a valós életből vett problémákat tanítani, az is slágertéma, hogy mennyire mesterséges a tudás tantárgyakra osztása, hiszen az életben azok a dolgok, amikkel foglalkoznunk kell a legritkább esetben szűkülnek csak le egy akadémiai diszciplínára. A korábban emlegetett 21. századi tanulási képességek (ITT OLVASHAT RÓLUK) is komoly hangsúlyt helyeznek erre. Nem könnyű azonban olyan ötleteket, feladatokat találni, amik megfelelnek ezeknek az elvárásoknak.

Ezért is volt nagy öröm, amikor az amúgy is nagyszerű nrich maths oldalon ráakadtam a virtuális vérkép programra (IDE KATTINTVA). Semmi bonyolult dologról nincs szó, látunk egy mikroszkópos lemezt, rajta a sejtekkel és meg kell számolnunk mennyit látunk, majd a minta dimenzióinak ismeretében ki kell számolnunk az egységnyi térfogatra és a teljes mintára eső sejtszámot. Számításainkat ellenőrizhetjük is. Legfeljebb tíz perc az egész, de van benne matematika (térfogat számítás) és biológia egyaránt, ráadásul a probléma valóban olyan, ami a mindennapi életben is előfordul.

Nagyon hasznos és jópofa szolgáltatás a Thinglink (ITT TALÁLHATÓ), segítségével képeket cimkézhetünk fel. Semmi grandiózusra ne tessék gondolni, egyszerűen csak a képet elláthatjuk kis feliratokkal, esetlegesen linkekkel is. Az oldalra nem tölthetünk fel képeket, azokat valahol a weben kell tárolnunk, például a Flickr-en. Arra is lehetőségünk van, hogy a Thinglink rövid kódját beillesszük a saját blogunkba, ezt követően a blogunkban megjelenő képeket címkézhetjük fel könnyedén.

A címkézett képet nyitva is hagyhatjuk, ami azt jelenti, hogy mindenki hozzátehet új címkéket vagy akár javíthatja a korábbiakat. Ezzel könnyedén, regisztráció és hasonló időrabló nehézségek nélkül dolgozhatnak akár többen is képeken. Az elkészült címkézett képet azután be is illeszthetjük a saját blogunkba, digitális osztálytermünkbe, így:

A The Utah University remek és igényes anyagot állított össze a genetika iránt érdeklődőknek (az oldal IDE KATTINTVA érhető el). Tehetünk - többek között - interaktív utazást egy sejtben, de ezen felül is nagyon sok animáció, interaktív anyag stb. található a témában. A rossz hír az, hogy angolul van mindez, viszont készítettek hozzá tanári útmutatót is, azaz az anyag mellé - úgy látjuk - módszerant is kapunk.

Ma jelentették be, hogy 2011-ben az orvosi Nobel-díjat megosztva kapta Bruce A. Beutler, Jules A. Hoffmann és Ralph M. Steinman a természetes immunitás kutatásban elért eredményeikért. Az alábbi prezi  (IDE KATTINTVA) röviden bemutatja kutatásaikat, segíthet abban, hogy a legközelebbi biológia órán ismertethessük a felfedezések jelentőségét. A prezi le is tölthető innen, hogy internet kapcsolat nélkül is lehessen használni (bár akkor a beágyazott videók nem működnek).

Kellemes ismeretterjesztést!

Egyre több és több szó esik manapság a természettudományok tanításának válságáról, arról, hogy valamiképpen meg kellene újítani ezeknek a tárgyaknak a tanítását. Abban mindenki egyetért, hogy a szemléltetés elsődleges fontosságú, minél több kísérletre lenne szükség. Természetesen a tökéletes az lenne, ha a diákok maguk tudnának kísérletezni, de ez nem minden esetben lehetséges, vagy azért mert túl veszélyes dologról van szó, vagy azért mert nincs elég alapanyag/eszköz hozzá, ilyenkor marad a tanári bemutatókísérlet.

Tapasztalataim szerint azonban ezek a bemutatókísérletek nem feltétlenül érik el a kitűzött célt. Ha nem elég látványosak, hamar lankad a diákok figyelme, ha pedig túl látványosak, akkor show lesz a dologból ahelyett, hogy a mélyebb megértést szolgálná. Szerencsére az IKT eszközök itt is segítségünkre lehetnek és a tanári bemutatókísérletek könnyen interaktívvá, alapos, elmélyült tanulássá tehetők velük. Mindehhez a korábban már bemutatott Funscreen tableteket (ITT ÍRTUNK RÓLA) és a Socrative nevű visszajelző programot használtuk (ERRŐL ITT VOLT SZÓ), mégpedig a következőképpen:

Érdekes kezdeményezés a Spongelab gyűjtemény (IDE KATTINTVA), ahol elsődlegesen a természettudományokhoz kapcsolódó anyagokat találhatunk. Van itt kép, videó, animáció és sok játék is, amiket a biológiában, kémiában, fizikában használhatunk fel. Az oldal egyben (a Realikához hasonló) tanulási rendszer is, létrehozhatunk osztályokat, ezekben leckéket, amiket kiadunk a tanulóknak. Érdekes koncepció, hogy az oldalon bizonyos anyagok csak kreditekért érhetők el, kredit pedig azzal szerezhetünk, ha tevékenyek vagyunk az oldalon, sokat használjuk, sokat nézegetjük.

A prémium tartalmak között található egy nagyon izgalmas játék is, a címe History of Biology és nyomozva kell megoldanunk egy rejtélyt. A látványos játékban nem csak a kapott dolgokat kell manipulálnunk, hanem az interneten is kell információk után kutatnunk. Ugyan a játék prémium tartalom és 1000 kredit kell a használatához szerencsére mindenki kap 1200 kreditet pusztán azért, hogy regisztrált. Mostanában egyre gyakrabban hallott fogalom a játékítás (gamification) nagyszerű példája ennek ez a program, a bemutatója a Bővebben után látható.

Ben Goldacre jeles angol blogger, publicista és népszerű tudományos szerző, a kiváló Bad Sceince blog és a hasonló című szintén remek könyv szerzője egyben felvállaltan büszke kocka is. A jeles twitter-vitéz (napi 25 bejegyzéssel) még arra is ráér, hogy kirándulgasson. Olyan helyekre szeret elmenni, amik a magafajta kockákat érdekelhetik, legyen az elhagyott atombunker, Ludwig Boltzman sírja vagy éppen egy izgalmas lakattörténeti múzeum, bármi ami érdekelhet egy a természettudományok és a technika iránt lelkesedő utazót.

Pár hónapja egy twitter bejegyzésben említette meg, hogy jó lenne összegyűjteni a hasonló kockáknak izgalmas úticélokat és hamarosan ömleni kezdtek az ötletek. Ebből született meg a Nerdy Day Trips elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). A gyűjtemény nyitott, bárki felteheti rá a szerinte izgalmas helyet. Gyorsan fel is raktam az óbudai Gázgyárat és a hédervári krumplibogár szobrot, hogy legyen valami magyar helyszín is, de már csak a haza becsülete miatt is érdemes lenne feltölteni izgalmas helyekkel Magyarországról is.