Húú és azta valamint a hétszázát - ezek voltak az első reakcióim, amikor rátaláltam a Chronozoom oldalra (IDE KATTINTVA). A Microsoft Research és a Berkeley Egyetem közös projektjében a világ történetét barangolhatjuk be, úgy, ahogyan még sosem. Az új html5 technikának köszönhetően könnyedén nagyíthatjuk és kicsinyíthetjük az idővonalat, miáltal újabb részletek és összefüggések nyílnak meg előttünk. Soha még nem volt könnyebb átérezni az egyes időszakok egymáshoz viszonyított nagyságát, az események pontos helyét az időben.

Az egyes eseményeket gyakran leírások és videók is kísérik, így még teljesebb képet kaphatunk róluk. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy egy kísérleti projektről van szó, így nem kell fennakadni azon, hogy miért pont a nagy meteoritbecsapódások és Kanada története kapott helyet (azért mert geológusok és kanadaiak is voltak a készítő csapatban). Az ígéretek szerint később majd mi magunk is elkészíthetjük a saját idővonalunkat, de már így is érdemes csodálni az oldalt.

Egészen fantasztikus oldal a Növényhatározó (IDE KATTINTVA). Pontosan az, amit a név és a cím is ígér: egy interaktív fényképes növényhatározó. Jelenleg 873 hazai növény leírását és fényképét találhatjuk meg benne. Az egyes növényeket kereshetjük a nevük és a rendszertani besorolásuk alapján is. A növény adatlapján pedig a legfontosabb információkon túl még érdekességeket is találhatunk.

Az oldal igazi kincse az interaktív növényhatározó, amiben sokféle szempont (virág szín, típus, virágzat stb.) alapján szűkíthetjük le, hogy mi is az a növény, amit éppen határozni kívánunk. Bal oldalon folyamatosan láthatjuk, hogy az összes közül éppen mely növények felelnek meg a kívánalmainknak. Nagyon barátságos a kezelőfelület, igazi élmény vele a határozás, ráadásul egy külön fényképes terméshatározót is találhatunk.

Amikor a webkettes világról van szó a legtöbben a Twitternél húzzák meg a határt. Érthető, hogy mire jó a YouTube, egy blog vagy a Wikipédia, na de Twitter, az tényleg csak a kockafejűeknek való. Mire jó, ha mindenki ontja 140 karakterben, hogy éppen mit reggelizett? Tény, hogy ez a dietetikusokon kívül nem sokakakt érdekelhet, de szerencsére a Twitter sokkal, sokkal több ennél.

Sokmillió ember van fent a Twitteren és osztja meg a szerinte érdekes gondolatokat és weboldalakat másokkal, ezek között van sokszázezer tanár is. Ha valaki tehát szeretné a kezét az oktatás ütőerén tartani érdemes körülnéznie a Twitteren is. Persze (ahogyan az interneten bárhol) itt is különösen fontos, hogy jól tudjunk keresni. Borzasztó sok az információ, az igazi kihívás, hogy megtaláljuk a nekünk valót. Ebben segítenek a Twitter címkéi. Ha bárki valamilyen témában ír be valamit, a szöveg végére odaír egy # jelet és a címkét, ami a témára utal. Ezt nevezik hashtag-nek. A Michael Jacksonról szóló bejegyzések hashtagje például a #michaeljackson, de nagyon sok oktatással kapcsolatos címkét is találhatunk, itt van egy lista:

Noha a globális problémák a különféle tantárgyaknál általában csak az olvasmányok között szerepelnek, kevesen vitatják, hogy fontos lenne, hogy szó essen róluk az iskolában is. Természetesen az igazán jó az lenne, ha a globális problémákról nem csak magukban beszélhatnének a diákok, hanem más iskolák diákjaival együtt és megtapasztalhatnák, hogy ezek a kérdések valóban mindenkit érintenek.

Szerencsére van ilyen oldal, ami erre lehetőséget ad, a neve TalkingITGlobal (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon a legkülönfélébb problémákhoz találhatunk háttéranyagokat, az erdőírtástól a kis nyelvek eltűnéséig. Van azonban egy kifejeztten oktatási rész a TIGed néven (IDE KATTINTVA), itt létrehohatjuk a saját osztályunkat és kereshetünk partnerekt a közös munkához. Nem csak földrajzból vagy társadalomismeretből lehet érdekes, hanem az idegen nyelv gyakorlására is lehetőséget ad, és minthogy az oldal nem csak angolul, hanem németül, spanyolul és franciául is elérhető, erre sok lehetőségünk is adódik.

Közhely, hogy a természettudományok tanítása megújulásra szorul, romlik a diákok teljesítménye, drámaian csökken az ilyen pályák népszerűsége. A természettudományos tárgyakat tanító tanár pedig nap nap után szembesül azzal, hogy egyre nehezebb fenntartania a diákok figyelmét és egyre nehezebb összekötni a tananyagot az éppen aktuális tudományos felfedezésekkel, kérdésekkel.

Megváltást ugyan nem jelent, de hathatós segítséget azért nyújthat az EU Tudomány az iskolában (Science in School) programja és magazinja. A magazin nyomtatott változatban is elérhető és a regisztráció után ingyenesen meg is rendelhető, de még többet ér a (szintén ingyenes) online változat. A jó európai hagyományokhoz híven az Unió összes nyelvén találhatunk érdekes cikkeket, magyarul több mint harmincat (IDE KATTINTVA). A cikkek között vannak tudományos háttéranyagok és projektötletek, óravázlatok egyaránt. Érdemes körülnézni!

A szexuális nevelés, szexuális felvilágosítás mindig nehéz ügy. Főleg, ha egy harminc fős osztálynak kell megtenni. Van aki nem mer kérdezni, van aki túlságosan is mer. Sokan inkább vihognak, mert kínos számukra a dolog. Nehéz eltalálni, hogy kinek mit kellene elmondani, hiszen van, akinek nem sok újdonsággal szolgálhatunk míg másoknak csak azzal. Ilyenkor minden segítség jól jöhet. Ilyen segítő próbálkozás az A-HA program weboldala is (IDE KATTINTVA).

A fiatalos dizájn mögött elég bőséges tartalom rejlik. Van itt szó fogamzásgátlásról, anatómiáról, betegségekről egyaránt, mindarról, ami a kalsszikus felviágosítás terepe. Ezen felül van egy orvos válaszol rovat és fórum is.  A keresd meg az óvszert a szobában játék nekem egy kicsit sok volt, de mindenért kárpótolt a Sub Bass Monster dal a gumiról, ami itt nálunk is megtekinthető:

Vannak olyan alkalmazások, amiknek a világon semmi értelmük nincsen, mégis viccesek és jól használhatóak a tanításban. Ha sikerül a diákok figyelmét valamivel megfogni, elkapni, akkor érdemes ezeket használni, még akkor is, ha egy szigorú tudós kétségbe vonná a hasznát vagy értelmét. Pedig akkor sosem tudná meg, hogy mi köze az erdei mormotának és a rákevő makákónak a reformkorhoz!

Szerencsére az Európai Bioinformatikai Intézetben nem csak szigorú tudósok doolgoznak, hanem kifejezetten vicces kedvűek is. Így születlhetett meg a DeCode oldal (IDE KATTINTVA), ahol a legmagasabb tudomány ad randevút a szórakoztató értelmetlenségnek. Az oldalon beírhatjuk a nevünket (vagy bármilyen más legalább 5 betűs szöveget, lehetőség szerint ékezetek ésírásjelek nélkül), amit az alkalmazás aminosavsorrendként értelmez (ugyanis az élőlények fehérjéit felépítő 20 aminosav mindegyikét egy-egy betű kódoolja), ezt a sorrendet azután lefordítja a legvalószínűbb DNS sorrendre és már olvashatjuk is a nevünket DNS-ben.

A National Geographic most összesen 75 teljes dokumentumfilmet tett ingyenesen elérhetővé a Snag Films oldalán (ITT TALÁLHATÓ az oldal). A filmek újak, legtöbbjük 2008-as, szóval nem is az archívum kis szelete nyílt meg. Sajnos azonban eredeti nyelven, azaz angolul nézhetőek csak ez egész estés dokumentumfilmek, amelyek a maják kincseitől kezdve, az oroszlánokról szóló 70 perces filmen keresztül Egyiptom varázslatos történelmét bemutató műig nagyon sokrétű és izgalmas a válogatás. Kár lenne kihagyni.

Az alábbiakban egy rövid, érdekes és teljes mértékben önszerveződő nemzetközi projektet szeretnék bemutatni. Nyolcadikos diákjaimmal Ausztráliáról tanultunk, a legkisebb kontinens egyik legérdekesebb része az élővilága, de hogyan lehetne azt igazán aktívan bemutatni? Szerencsére idén nyáron Seattle-ben találkoztam egy tasmániai tanárnővel, akinek vázoltam az ötletemet és ő meg is adta egy kollégája elérhetőségét, akit szintén érdekelhet a dolog. Így aztán együttműködésbe kezdett az Alternatív Közgazdasági Gimnázium és a Taroona High. Az együttműködés lépései a következők voltak:

1. elsőként egy online űrlapba több tasmániai élőlény rövid jellemzését írták meg az ausztrál gyerekek. Röviden bemutatták az élőlényt, pár sort írtak arról, hogy hol él, milyen igényei vannak és egy-két érdekességet is hozzáfűztek.

Kezdődik újra az iskola, hogyan tudnánk feldobni az év első óráját? Szilveszter után biztosan aktuális téma a másnaposság (egyesek szerint január 1-je is a Nemzeti Kijózanodás ünnepe), nézzünk meg hát egy kedves infografikát ezzel kapcsolatban! Ehhez elég ellátogatnunk a kiváló visua.ly oldalára (IDE KATTINTVA), ahol megtudhatjuk, miként próbálják különböző népek gyógyítani azt a borzasztó kínzó fejfájást.

Minthogy az oldal angolul van természetesen előkerülhet angol órán is, kiadhatjuk egy-egy diáknak, hogy számoljon be egy-egy országról. De eljátszhatjuk azt is, hogy (akár földrajz órán) ki kell találniuk, hogy melyik gyógymód melyik országból származik. Vicces párosítós feladatot is csinálhatunk belőle. Érdekesek lehetnek ezek a módszerek biológia órán is, főleg ha beszélünk arról, hogy valójában mi is okozza a másnaposságot (leginkább a dehidratáció) és megpróbáljuk kitalálni, hogy melyiknek milyen biológiai alapja lehet. Ha valakit igazán érdekel, itt nálunk is megnézheti az infografikát: