Itt van az osztálykirándulások idénye, amikor a szerencsésebbek akár egy-két napra is elutazhatnak együtt az ország valamelyik távolabbi sarkába. Az ilyen kirándulások a közösség építésén túl arra is jó lehetőséget adnak, hogy az adott tájegység, környék természeti és kulturális értékeivel megismerkedjen az ember. Ilyenkor persze nem baj, ha a tanár is előre felkészül, mi érdekes található a kirándulás, erdei iskola környékén.

A 21. századi iskola egyik fontos jellemzője, hogy a tanulást minél jobban közelítsük a valósághoz. Ahelyett, hogy mindenféle kitalált feladatokat adnánk a diákoknak, amik leegyszerűsítve tartalmaznak olyan elemeket, amikről az adott tudomány szól próbáljuk meg valós helyzetekbe helyezni a gyerekeket és ott kapnának lehetőséget a megfelelő képességek elsajátítására. Ezzel párhuzamosan a tudományban is egyre kiemeltebb szerepet kap a laikus kutatás, vagyis citizen science, amikor bárki bekapcsolódhat egy kutatás adatgyűjtésébe vagy akár az adatok feldolgozásába is. Az ilyen projektek kiválóan alkalmasak lehetnek arra, hogy bevigyük őket a tanításba, valós kontextust teremteni a tanulásnak.

Gondolom, sok rajztanár kattintott ijedten a cím láttán - eljöt hát az iső, az ő munkájukat is elveszi a mesterséges intelligencia? Nem, nem fogja (legalábbis a ma bemutatott eszköz nem). Ellenben elég vicces, viszonylag könnyen és izgalmasan működik. Annyit tud, hogy az általunk rajzolt 'béna' vázlatból rengeteg stílusban készít rendes, szép képeket. De ezzel az is történik, hogy ahogy nézzük, hogyan alakul az 'igazi' kép, folyamatosan segít az alkalmazás abban, higyan lehet a megadott stílusban jobban rajzolni. És valóban, csak 15 perc után sok dolgot tanultunk belőle.

A valós problémák használata a tanításban a 21. századi pedagógia egyik sarokköve. Ahogyan az információforrások száma egyre nő, az iskolának tudatosítania kell a diákban, hogy mindaz, amit megtanul, azok a képességek, amiket elsajátít valóban használhatóak, ha ezt nem teszi, biztosan elveszti a diákok figyelméért folytatott versenyt. A modern technika ráadásul segít abban, hogy a bonyolultabb kérdések is megközelíthetőek legyenek a gyerekeknek, ma már nem kihívás egy egyszerű robotot megépíteni és programozni, valós idejű adatokat szerezni a világóceán hőmérsékletéről vagy akár rakétakilövéshez ideális légköri körülményekről. A Microsoft által publikált óravázlatban (IDE KATTINTVA) egy olyan foglalkozást kapunk (angolul), amiben adaelemzéssel dönthetik el a diákok, alkalmas-e az időjárás a rakéta indítására. Ehhez maguk készítenek el egy gépi tanulásos algoritmust is.

A Google térképre fejlesztett elég vicces, és pl. angolórán jól használható alkalmazást ajánlunk ma! Egyszerűen megtanulható, hiszen egyetlen kattintás, és már indul is a vicces nyelvóra. A lapozás után mutatunk órai felhasználásra is elvihető példákat.

Van az AI-nak játékos, vicces oldala is, amely nem csupán az angolóra, hanem akár rajzon is vicces lehet. A játék roppant egyszerű- egy mesterséges intelligencián alapuló alkalmazást 'tanítunk'. Én nagyon kezdő angolos, hátrányos helyzetű gyerekekkel használtam, nagyon vicces volt! A remek játék ötletét a lapozás után elmondjuk!

A technikai újdonságokkal kapcsolatban az iskolában az első reakció többnyire a tiltás. Nem lehet használni a dolgot és kész. Így volt ez a számológéppel, az internettel, a mobiltelefonokkal is és természetesen így van a mesterséges intelligencia esetében. Ez már csak azért is érdekes, mert ezek az eszközök az iskolán kívüli világban nagyon gyorsan szerepet kapnak, miközben az iskolának erre az életre kellene felkészítenie a gyerekeket. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az iskolai tananyag és a használható ismeretek egyre távolabb kerüljenek egymástól, az iskola egyfajta rezervátumává váljon a korábbi technikai korok által megkívánt képességeknek. A mesterséges intelligencia minden korábbinál gyorsabban forgatja fel a világot, egészen másfajta intellektuális képességek fontosak már ma, mint voltak tegnap és jó eséllyel az elkövetkező évek is átrajzolják majd a boldoguláshoz szükséges készségek térképét. Ha már ilyen gyorsan pörögnek az események, talán érdemes lenne előre gondolkodni azon, hogy miképpen lehet az iskolai munkában szabályozni a mesterséges intelligencia használatát, ehhez adunk egy jól használható keretet. A legtöbb intézmény, még ha szabályozza is valahogyan a mesterséges intelligencia használatát, akkor is olyan házirendben, szabályozásban gondolkodik, ami általánosan, minden helyzetre alkalmazható, legyen ez az MI forrásként használata és a forrásmegjelölés módja, vagy a drákói szigorral betartatott tiltás. A mi véleményünk szerint pedagógiai folyamatok ennél sokfélébbek.

A gondolattérkép az egyik leghatékonyabb eszköz a gondolatok rendszerezésére. Remekül jöhet összefoglaláshoz, vagy akár a vizsgára készüléshez. A szövegértésnek is kiváló próbája, ha gondolattérképet kell készíteni valamiből. Miközben gondolattérkép természetesen készülhet egy papírlapon is ls macskakaparással, az igazán jóknál azz esztétikai megjelenés is sokat számít, sőt még hozzá is ad a megértéshez. Ezért is érdemes a gondolattérképek elkészítéséhez digitális eszközt használni. Ilyen eszközből van temérdek, de számomra az utóbbi időben kiemelkedett közülük az Excalidraw (ITT TALÁLHATÓ). Nem kell hozzá regisztrálni, nagyon intuitív a használata, de még a kézírást is támogatja és képeket is fel lehet tölteni. Az eredményt pedig mindenféle formában kimenthetjük. Feldobhatjuk vele a saját anyagainkat, de a diákoknak is érdemes kiadni a használatát.Ha pedig szintet akarunk lépni, akkor érdemes a mesterséges intelligenciát is segítségül hívni a használatához. Meg is mutatjuk, hogyan!

Mostanában a csapból is a mesterséges intelligencia folyik, biztosak lehetünk benne, hogy ez lesz az az új technilógia, ami a mindennapjaink részévé válik. Nem kérdéses, hogy a technikával való viszonyunk problematikus, amennyire javítani tudja az életminőségünket, annyira képes rontani is rajta. Az okostelefon remek eszköz lehet, ha oda kell találnunk valahova egy ismeretlen városban, vagy éppen meg kell tudnunk, hogy mit is ehetünk egy kínai vendéglőben, ami annyira autentikus, hogy latin betűkkel nem is írnak ki semmit. De éppen annyira tönkreteheti a mindennapjainkat, ha nem alszunk eleget, mert a szociális média oldalakat pörgetjük vagy a valós tájékozottságunk helyett beleszorulunk az álatala generált információs buborékba. Ahhoz, hogy jól tudjuk használni az egyik legfontosabb, hogy megértsük, miként is működik, mi az, amit valójában csinál, létrehoz. Fontos ezt tudni a keresőmotorokkal és a közösségi oldalakkal kapcsoaltban, de talán még lényegesebb az éppen beköszőntő Mesterséges Intelligencia forradalom hajnalán. Az MI technológiák hátterében szinte minden esetben a gépi tanulás, amögött pedig a neurális hálózatok működése áll. Érdemes egy pár percet rászánni arra, hogy a diákok megértsék, miről is van szó és ehhez semmi sem segít jobban, mintha működés közben láthatják.

Mostanra már teljesen elfogadott kifejezéssé vált a mentális egészség, a mentálhigiéné, pedig az ezredfordulón még sokan akadtak meg azon, hogy vajon mit is jelenthet. Ma már mentálhigiénás szakembereket is képzünk és senki nem döbben meg azon, hogy a mentális egészségünkkel éppen úgy kellene törődnünk, mint a fizikaival. Itt az idő, hogy egy új fogalom is a mindennapok részévé váljon, ez a mentális egészség egy részét képező digitális egészség. Ha tetszik, ha nem a digitális eszközök folyamatosan jelen vannak az életünkben és komolyan hatnak a mentális egészségünkre, így aztán a digitális egészség, vagyis a digitális eszközök hatása a mentális állapotunkra olyasmi, amivel érdemes, sőt kell foglalkozni az iskolában is. Mutatunk egy olyan tanulmányt, ami remek kiindulópontja lehet a beszélgetésnek erről akár az osztályfőnöki órán is.