A (már nálunk is kapható) micro:bit mikrokontroller teljesen új lehetőségeket nyit meg a programozás tanításában. Az eszköz egyik nagy előnye az a blokkokra épülő programnyelv, ami böngészőből elérhető és nagyon könnyen elkezdhető vele a munka. A Microsoft nemrég elérhetővé tette ezt a felületet más környezetekre is. A MakeCode oldalon (IDE KATTINTVA) választhatunk, hogy mit szeretnénk programozni, jelenleg elérhető a micro:bit, az Adafruit Circular Playground, a Sparkfun Inventors Kit, a Chibi Chip készlete és a MineCraft.

Mi lenne, ha a tankönyvi ábrák nem csak mozognának, hanem akár mozgathatóak is lennének? Milyen lehetne egy olyan digitális tankönyv, ami messzemenőkig kihasználja a médium adta lehetőségeket? Mi lenne, ha ilyen diagramokat, ábrákat könnyedén lehetne készíteni valamilyen ingyenes, nyílt forráskódú alkalmazással? Mi lenne, ha már létezne ilyen megoldás? Az Apparatus nevű alkalmazás a korábban felsoroltakat tudja (ITT TALÁLHATÓ). Rajzolhatunk benne, mozgásokat rögzíthetünk és összekapcsolhatunk dolgokat, hogy egyik a másikat irányítsa és valóban csak az öteteink szabnak határt annak, hogy mit csinálunk meg.

Bár a cím nagyon ijesztően hangozhat, valójában egy remek dologról van szó. Egy éve jelent meg a BBC által kitalált mikrokontroller, amit kifejezetten az oktatáshoz terveztek és még az ára is megfizethető. Szerencsére ma már nálunk is lehet kapni (például ITT). Ehhez a jópofa kis eszközhöz most elérhetővé vált egy útmutató, ami azt mutatja be, miként lehet programozni az egyik legelterjedtebb modern programnyelvben, a Pythonban. Ami pedig külön öröm, hogy az ismertető/tananyag éppen fordul magyar nyelvre, az első leckék már így is olvashatók. Mindezt IDE KATTINTVA találhatjuk meg.

Pár éve robbant be a köztudatba a Duolingo, mint a nyelvtanulás új formája. Ugyan nekünk vannak kétségeink ITT ÍRTUK LE azzal kapcsolatban, hogy mennyire hasznos csak így tanulni a nyelvet, az tény, hogy sokan használják és remek motivációt ad ahhoz, hogy valóban minden nap csinálja az ember. Hasonló rendszerben működik a SoloLearn (IDE KATTINTVA), csak ebben programnyelveket lehet tanulni. Sajnos jelenleg csak angolul, de a nyelvezet nem olyan bonyolult, hogy ne lehetne belevágni minimális angoltudással.

A Wolfram nyelv egészen különleges programnyelv, amivel tényleg mindenki képes pár sor megírásával izgalmas és érdekes dolgokat létrehozni. Nagyszerű benne, hogy bármilyen tantárgyból felhasználhatjuk, matematikából legalább annyira mint irodalomból vagy történelemből. Erről szól a Digitális Témahétre felkészítő egyik előadás, amit volt szerencsénk megtartani. Bemutatjuk a nyelv alapfelpítését és ötleteket ahhoz, hogy különféle tantárgyakból miként lehet felhasználni. A videó (a közepén található elmaradhatatlan bénázással együtt) itt lent tekinthető meg:

Nemrég írtunk egy olyan négy órás kurzusról, ami lépésenként vezeti be a diákokat a 3D tervezés világába, mindezt természetesen a porgramozás tanításával is vegyítve (ITT). Azóta megismerkedtem egy új programmal, amivel tovább lehet bővíteni a 3D-s palettát. Az OpenJSCAD (ITT TALÁLHATÓ) a korábban ismertetett OpenSCAD alapjaira épül csak szintaxisában teljesen a Javascriptet követi. Igazi érdekessége, azon túl, hogy böngészőből is működik, hogy a Scatch-hez hasonló blokkoból is programozható, ami remek bevezető lehet a 3D tervezéshez és a programozáshoz egyaránt.

Mindenki ismeri a Google remek térkép alkalmazását, a Google Earth nevezetűt, talán olyan alkalmazásokat is látott, amiben mindeféle adatok, műholdfelvételek jelennek meg ebben a környezetben. A Google most lehetővé tette, hogy megnézzünk több olyan térképet, amik a Föld állapotát mutatják be, de még ennél többet is. Az Earth Engine (IDE KATTINTVA) többek között megdöbbentő sorozatokban mutatja be, miként zsugorodott az Aral-tó, vagy miként növekedett Hong Kong. Az esettanulmányok között további izgalmas alkalmazásokat is találunk. Az igazi meglepetés azonban még hátra van:

Szerencsére egyre több iskolába kerül 3D nyomtató, persze nagy kérdés, hogy mihez kezdenek vele. Hiába nagyszerű eszköz, érdemes átgondolni, miként vezeti be az ember. Adja magát az ötlet, hogy valamelyik gyűjteményes oldalról töltsünk le modelleket és azokat nyomtassuk (ilyen oldal például a Thingiverse vagy a Sketchfab), de ez könnyen lehet zsákutca, nem fejleszti sem a mérnöki szemléletet, sem a kreativitást. Az utolsó tanóráin kipróbáltam mennyit tud megtanulni a 3D modellezésből néhány érdeklődő 14 éves, ha van rá négy tanóránk. A feladatuk az volt, hogy tervezzenek hóembert, de ehhez fokozatos egyre nehezebb programokat használtunk. A hóember mindenkinek ismerős és egyszerű forma, amit könnyen lehet fejleszteni, bonyolítani.

Sokat mondogatják, hogy a programozás megtanulása a most már legalább olyan fontos, mint megtanulni olvasni. Ha előkerül, hogy tényleg az-e a cél, hogy mindenki prograozó legyen, gyakran az a válasz, hogy természetesen nem, de a programozás fejleszti az algoritmikus gondolkodást vagy a problémamegoldó készséget, esetleg a matematikai ismereteket. Nem ismerős ez az érvrendszer? Néha melléütök. Miközben ezekkel az érvekkel, hogy miért kell programozni tanulni nem tudok egyetérteni, én is azt gondolom, hogy fontos kódolni tanulni, hogy miért, azt legjobban a Wolfram nyelv kapcsán lehet megérteni. Stephen Wolfram több évtizede dolgozik tulajdonképpen egy agy művön, ennek a műnek a része a Mathematica szoftvercsomag, a Wolfram Alpha kereső majd mindezek közös alapja a Wolfram programnyelv.

Diákjaimmal éppen a Kárpát-medencét tanuljuk és ennek részeként készítünk közösen egy nagy térképet róla. A térképre először felmásolták a folyókat, hegyeket, majd a fontosabb városokat, ásványkincseket, a Nemzeti Parkokat. A következő lépés az volt, hogy turisztikai látványosságok is kerüljenek fel rá. Választhattak, hogy rajzot vagy 3D modellt akarnak-e készíteni róla, amit azután ki is nyomtatunk. Többen is nekivágtak a modellezésnek, amihez többen a 3DSlash, mások a Sketchup, a Tinkercad vagy a korábban is bemutatott OpenSCAD programot használták.