Hosszú évek óta folyik a C3 Alapítvány <19 szabadfogású számítógépversenye, ahol minden 19 évesnél fiatalabb indulhat bármilyen olyan művel, aminek köze van a számítógéphez. Az idei díjazottak (ITT TALÁLHATÓK) közül nem csak Zsigó Miklóst, Zsigó Zsolt barátunk 10 éves kisfiát említjük meg, aki táncoló robotot készített, hanem Déri Tamást is, aki az Írj helyesen! oldallal nyert.

A 18 éves pályázó oldala (ITT TALÁLHATÓ) egy komplex helyesírás tanító rendszer. Feladatokkal, tollbamondással, szabályokkal. Tökéletesen kihasználja a web lehetőségeit és arra is jó példa, hogy miként lehet izgalmassá tenni egy amúgy gyakran nem szeretett tananyagot.

Nagyon hasznos oldal lehet az angol kisgyerekeknek a Tanítsd olvasni a szörnyedet című (IDE KATTINTVA). Tulajdonképpen egy teljes olvasást tanító e-tananyag, sok játékkal és remek grafikával. A diákok először elkészítik a saját kis szörnyüket, majd segítenek neki összeszedni az űrhajója darabjait. Ehhez különféle szigeteken kell feladatokat megoldaniuk, amik természetesen az olvasást tanítják. Sok jutalmat kap közben is az egyes feladatok teljesítésért, új ruhadarabokat, kiegészítőket.

Ugyan az oldal teljesen angolul van és a megértéséhez kell tudni valamennyire angolul is (ezért talán nem túl jól használható kicsik angol tanítására sem), azért mindenképpen érdemes megnézni, hogy miképp nézhet ki egy ilyen e-tananyag. Külön szépsége a dolognak, hogy teljesen ingyenes és ráadásul nem állami pénzből készült, hanem az Usborne Foundation nevű magánalapítvány finanszírozta.

Érdekes oldalra hívták fel nemrégiben a figyelmemet, a címe The eyeballing game (azaz kb. Szemmérték játék) és ITT TALÁLHATÓ. Nagyon egyszerű, ám mégis szórakoztató a feladat; különböző helyzetekben kell megtippelni a helyes választ (pl. mennyire sikerül egy derékszöget belőni). Remekül használható arra is, hogy angolul megtanítsunk némi alap szókincset matekból, de akár kicsikkel is izgalmas játék lehet.

Egyre több ismerősöm osztotta meg velem Facebook-on az Euro nyelvvizsgaközpont ingyenes nyelvi alkalmazását, a Nyelvi Fitnesz Tréning-et (ITT TALÁLHATÓ). Egyrészt jól néz ki, másrészt kifejezetten viccesek a szövegek, azaz - bár én egészen jól elboldogultam a nyelvi feladatokkal - csak azért is érdemes tréningezni, hogy érdekes cikkeket olvassunk, hanganyagokat hallgassunk. Pont ezért szerintem jól használható akár órán is, ha van 5 perc az óra végén. Nekem nagyon tetszik az is, hogy ott próbálja meg értelmes tevékenységre bírni a gyerekeket, ahol elég sok időt eltöltenek, és  - lássuk be - azért nem mindig telik hasznosan az idő. Az aktuális feladatok elvégzése után érdemes az Archívumba látogatni, ahol folyamatosan bővülő kínálat várja a tudást szomjazókat. Ja, és mindezt angolul és németül is, és valóban teljesen ingyenesen!

Már volt szó a TanárBlogon az általunk szorgalmazott Slide Force nevű gyorsreagálású egységről, akik a prezentációkat tartó előadókat fülelnék le TEK-es módszerekkel. Természetesen az ember gyerekekkel sokkal megengedőbb, és megpróbál segíteni nekik abban, hogy mások által is élvezhető prezentációkat legyenek képesek készíteni. Egy tizedikes osztályom egy (számukra) elég unalmas, de jól előadható témában készített prezentációkat, viszont az előadások során kiderült, hogy sokan jegyzetelből olvastak, és a diák alapján egyáltalán nem tudtak beszélni. Megígértem nekik, hogy összegyűjtök néhány jótanácsot, példákkal és ellenpéldákkal a következő kiselőadáshoz. A végeredmény letölthető innen, a TanárBlogról.

Nagyon sokat gondolkoztunk azon, amikor a PIL Akadémiát elindítottuk, hogy vajon mi az, ami 'átmegy', elindíthat-e a PIL Akadémia bármilyen változást a közoktatás mindennapjaiban. Talán mostanra kimondhatjuk: igen, talán működhet ez a rendszer. És erre több száz érdekes, értékes óravázlat a bizonyíték. Be kell vallanom, én is rengeteget tanultam a beszélgetésekből, közös gondolkodásból, no meg abból, hogy közel 100 intézmény mindennapjaiba nyertünk betekintést. Amiért ezt most itt leírom, az egy fantasztikus kísérlet, amelyet Toró Csilla kezdett el, és amely talán kicsit a PIL Akadémiának is volt köszönhető. És nem csupán megcsinálta, hanem le is írta részletesen a folyamatot, amely segítségével sikerült közelebb hoznia a fizika tantárgyat a gyerekekhez. A teljes, rendkívül izgalmas leírást csatolmányban tesszük közzé. Innovatív tanároknak, és érdeklődő, talán még picit bátortalan pedagógusoknak kötelező olvasmány!!

2012 júniusától lesz látható a One Week Job című dokumentumfilm (angolul). A főszereplő egy éven át hetente vált munkahelyet, és mindenhol megpróbálja megállni a helyét. Az egész estés film még nem készült el, de a weboldalán webizódok formájában az 52 foglalkozásból kb. 20 elérhető ingyenesen. Természetesen küzd egy kis hitelességi deficittel a film, hiszen az nem egészen csak döntés kérdése, hogy valaki harcművészetek mestere legyen (ellentétben mondjuk a fesztiválokról jelentkező riporterrel), de azért érdekes lehet párat végignézni, vagy csak feladni házi feladatként, hogy mindenki egyet válasszon és nézze meg. Az oldal egyébként ITT TALÁLHATÓ, érdemes egy pillantást vetni rá.

Martin Luther Kingnek volt egy álma, nekem nagyon sok van. Ezek között szép számmal találhatók olyanok, amik különféle természettudományos szimulációkkal kapcsolatosak. Olyan dolgokkal, amiket nagyon jól meg lehetne csinálni és használni a tanításban. Például milyen jó lenne egy olyan szimuláció, amiben valóban lehetne keresztezéseket végezni valamilyen tulajdon öröklődésének kiderítésére. Nem olyan szimulációról beszélek, ahol az interaktivitás kimerül a Tovább gomb böködésében, hanem olyanról, ami hasonlatos a valódi tudományos kutatáshoz és kísérletezéshez, amiben lehet hibázni és tervezni és gondolkodni kell, de kellő szabadságot is ad.

Aztán a minap megtaláltam, hogy van ilyen. A Concord Consortium oldalán található Geniverse program (IDE KATTINTVA) igazán fantasztikus, bár még csak béta változatban van meg. Sárkányokat keresztezhetünk, hogy kiderítsük, miként is öröklődnek az egyes tulajdonságok. Ehhez keresztezéseket végezhetünk. A rendszerben lehetőségünk van arra, hogy feljegyzéseket, kísérleti terveket is készítsünk és ezt akár meg is oszthatjuk másokkal is, így egy teljes kollaboratív tanulói rendszert kapunk. Ilyesmiről álmodtam, az oldalon azonban ez csak egy a sok gyöngyszem közül.

Sok szó esik arról, hogy nem elég népszerűek a diákok körében a természettudományok. Sokféleképpen próbáltak már ezen a helyzeten változtatni, voltak akik az óraszámemelést, a kötelező érettségit vagy a több kísérletet javasolták. Személy szerint nem vagyok meggyőződve arről, hogy ezek mindegyike nagyon hatékony lenne, de most ajánlok egy másik lehetséges megoldást is. Nem gondolom, hogy ettől menne jövőre mindenki vegyészmérnöknek, de ahhoz talán hozzájárulhat, hogy minél több diák találja érdekesnek, izgalmasnak a természettudományokat. Nagyon egyszerű dologról van szó: fordítsunk nagyobb figyelmet azoknak a témáknak, ahol egyes természettudomáényok más tudományokkal együtt működnek.

Ilyen lehet például a történelem és a biológia határterülete a paleogenetika is. A paleogenetika a történelmi események genetikai lenyomatait vizsgálja és ebből tud olyan következtetéseket levonni, amiket magában a régészet vayg a történettudomány nem lenne képes. A paleogenetika tanításához nagyszerű segítségünkre lehet a National Geographic Genographic projektje (ITT TALÁLHATÓ) a legfrissebb genetikai eredmények alapján mutatja be interaktív atlaszokon, videókkal, látványos képekkel, hogy miként is vándoroltak az emberek, hogyan alakult ki az emberi faj sokfélesége. Ugyan az oldal angolul van, de még a videókhoz is találunk feliratokat, érdemes időt szánni rá. Akár a történelem iránt érdeklődő diákoknak pluszfeladatként is kiadhatjuk, hogy dolgozzák fel, tartsanak belőle bamutatót a többieknek.

Korábban már említettük a Java alapú természettudományi szimulációk fantasztikus gyűjteményét a PhET-et (ha máshol nem, hát a Nyúlon túl... című ingyenes pdf könyvünkben). Ezek a platform független kis szimulációk pontosan azt tudják, ami miatt értelme van számítógépeket használni a természettudományok tanításában. Virtuális kísérleteket végezhetünk el velük, olyanokat, amikhez vagy nincsen felszerelés egy középiskolai laborban (pl. ködkamra vagy vákuum pumpa), vagy egyes részleteik (pl. az egyes részecskék mozgása) nem figyelhetőek meg közvetlenül.

Amiért mégis újra írunk róla, az az örvendetes tény, hogy (lelkes tanároknak köszönhetően) ma már minden szimuláció elérhető magyarul is. Ebben sokat segít, hogy a PhET szimulációit nagyon könnyű egy erre a célra készült programmal lefordítani. IDE KATTINTVA találhatóak meg a magyar programocskák, tantárgyak és témakörök szerint csoportosítva. Kiválóan használhatjuk a programokat laboratóriumi vizsgálatok kiegészítéséhez, ahol a kísérlet elvégzése előtt, felkészülésként vagy éppen azt követően a magyarázathoz használják fel őket. Ehhez nagy segítség, ha mérőpáronként tudunk saját (lehetőleg strpabíró) számítógépet biztosítani.