Pár éve voltak nagyon népszerűek a chat programok, mindenki (főleg a diákjaink) az MSN-nen, esetleg az ICQ-n lógtak, ma már aFacebook esetleg a Google Hagnouts vette át ezt a szerepet. Ekkoriban több tanár is próbálkozott azzal, hogy valamiképpen bevigye a chatelést a tanításba. Voltak projektek, ahol idegen nyelven chateltek a diákok, esetleg olyanok, ahol különféle irodalmi szereplők bőrébe bújva tették ezt. Az viszont biztos, hogy a matematikaórán nem gyakran került elő a chat. Ezen segíthet a Jasymchat nevű szolgáltatás, ami kifejezetten a matematikai csevegésre készült (ITT TALÁLHATÓ). A program értelmezi a megfelelő szintaxissal megírt matematikai képleteket, sőt meg is oldja azokat. Bárki nyithat magának chatszobát, ahová meghívhat másokat is.

A középiskolai felvételikben nagyon gyakran kerülnek elő a közmondások, szólások. Egy volt tanítványom adta az ötletet, hogy ezeket (vagy legalábbis jó néhányat közülük) remekül lehet tanítani a németalföldi festő, idősebb Bruegel festménye, a Közmondások alapján. A kép IDE KATTINTVA érhető el és nagyon sok magyarul is ismert közmondás ismerhető fel rajta. Bemutathatjuk órán és keresgélhetünk rajta. Ha viszont kombináljuk a Thinglink alkalmazással, mindenki egyenként is dolgozhat vele.

Nagyszabású konferencia készül március 20-án és 21-én Budapesten az ELTE-n természettudományokat tanító tanároknak. Az ingyenes esemény egyes napjaira külön is lehet regisztrálni. A konferencia ingyenes, sőt még ebédet is adnak! Részletek ITT OLVASHATÓK, regisztrálni IDE KATTINTVA lehet. A program nagyon izgalmasnak ígérkezik és két workshop erejéig még mi is képviseltetjük magunkat. Ráadásul az első napon még egy napfogyatkozással is kedveskednek a szervezők!

Az itt látható térkép jelent meg pár napja az RTL Klub Híradójában. Kicsit furcsa helyre került benne Románia és Rákoshegy is országot váltott. Ennek kapcsán találtam rá az ELTE honlapján egy olyan gyűjteményre, ami az elektronikus és nyomtatott sajtóból gyűjti a hibás térképeket (ITT TALÁLHATÓ). Vannak köztük a példához hasonlóak és olyanok is, amiken csak értő szemmel lehet észrevenni a hibát (pl. hogy Keszthely már 1979 óta Zala és nem Veszprém megyéhez tartozik). Szórakozásnak is jó nézegetni őket, de jópofa feladatokat is építhetünk rá.

Remek gyűjtemény a Hooda Math matekos játékokból (ITT TALÁLHATÓ). Nagyon-nagyon sok olyan játékot gyűjtöttek össze a webről innen-onnan, amik valamilyen módon kapcsolódnak a matematikához. Elsősorban a kisebbeknek szólnak ezek, ovisoknak, alsó tagozatosoknak, de találhatunk pár felsőbb évfolyamoknak szántat is. A játékok között keresgélhetünk osztály és téma alapján is. Érdemes körülnézni, könnyen talál az ember olyat, amit jól tud felhasználni a tanításban vagy éppen az otthoni tanulásban.

A bingó egyszerű szerencsejáték, amiben egy lapon véletlenszerűen kapnak számokat a játékosok, a gép sorsol a számok közül és mindenki áthúzza az adott számot a saját lapján, akinek elsőként van áthúzva egy teljes sora vagy oszlopa (esetleg átlósan egy sor), az nyert. Az üzleti világban ismer a süketelés bingó, ebben a számok helyett az értekezleten elhangzó gyakori kifejezések (hatékony, adaptív, szinergisztikus stb.) szerepelnek, ha valamelyik elhangzik, kihúzható az adott kocka. Ilyen Süketelés bingó készíthető IDE KATTINTVA. Csak be kell írnunk legalább 25 szót és már kész is van a nyomtatható vagy online használható bingólap. Ha frissítjük az oldalt új elosztást kapunk, így minden diáknak készülhet saját lap. Mi mindenre használhatjuk órán? Íme pár ötlet:

Két éve is már, hogy bemutattuk Arvind Gupta oldalát, ahol egyszerűen elkészíthető fizikai játékokat mutat be (ITT TALÁLHATÓ), nagyon sokféle, fillérekből elkészíthető és izgalmas szerkezet elkészítéséhez találunk segítséget itt. Marsi Zoltán kollégám is innen vette az inspirációt, miközben a mágnesességről tanított a diákjainak. A diákok csoportjainak az volt a feladata, hogy készítsenek el egyet-egyet az itt található mágneses szerkezetek közül, majd azok működését mutassák be a többieknek és magyarázzák el nekik, mit látnak. A bemutatókat videóra is vették, hogy később ebből is tanulhassanak. A videók IDE KATTINTVA tekinthetők meg vagy akár itt a TanárBlogon is.

Érdekes és összetett szimulációra bukkantunk az amerikai közszolgálati csatorna a PBS oldalán, a címe Mentőcsónak a Marsra (ITT TALÁLHATÓ) és az ökoszisztémák működésének alapjait tanítja meg. A cél, hogy olyan élő közösséget állítsunk össze, ami l tud jutni egy űrhajóban a Marsra. Ehhez a mikrovilágban sikeres lényeket kell létrehoznunk (megtanulva az élőlények anyagcseréjének alapjait) majd egy legalább három szintű stabil ökoszisztémát kell összeállítanunk.

A kémia kísérletezés nélkül semmit sem ér. A kísérlet lényege pedig, hogy a szemünk láttára történik, hogy megtapasztalhatjuk, miként viselkednek az anyagok. Akkor van-e bármi értelme a virtuális laboroknak? Nagyon is sok hasznukat vehetjük, vegyük csak például a ChemCollective oldalán található labort (IDE KATTINTVA, de INNEN offline használatra is letölthető, tehát internet sem kell hozzá). Ebben a laborban nagyon sok kísérletet végezhetünk el és ennek még a legempirikusabb tanár is hasznát veheti. Például azért mert:

Történelmet tanítók számára hozták létre a Historiana nevű oldalt (ITT TALÁLHATÓ) és megtömték mindenféle földi jóval. Nagyon sok forrást találhatunk itt különféle témákhoz és nem csak szövegeset, hanem képeket is. (Van például egy gyűjtemény szatirikus Európa térképekből.) Ami külön izgalmas, hogy a források segítségével a saját történelmi alkalmazásunkat is elkészíthetjük!