A Popular Science magazin és a Google összefogásának eredményeképpen a Popular Science 137! évfolyamának teljes anyaga hozzáférhetővé vált, ha letölthetővé nem is (mégpedig IDE KATTINTVA)- teljesen ingyen. Ijesztő mennyiségű tudományos ismeretterjesztő cikk (sajnos csak angolul) lett ezáltal közkincs. Kár lenne kihagyni, órákon át lehet barangolni sok évtized érdekes cikkei között - és nyelvtanításra sem utolsó forrás!

Az EcoNet ökoszisztéma szimulátorral könnyen és egyszerűen készíthetjük el táplálkozási hálózatok szimulációját (ITT TALÁLHATÓ). A modelelket egyszerű szöveges állományokként kell megadnunk, de vigyáznunk kell, az ékezetes karaktereket nem szereti a rendszer és számít neki a kis és nagy betű. Az model szintaxisa nagyon egyszerű, adjuk a Nyul -> Roka c=0.2 annyit tesz, hogy minden lépésben a Nyul tár 20%-ával növekszik a Roka tár. ez az áramlás jelenthet energiát, vagy oxigént, amit csak modellezni szeretnénk. Fontos még a * jel, ami minden lépésben egy adott változást jelent, a * -> Nyul c=10 azt, hogy minden lépésben 10-szeresérel nő a nyulak száma, a Roka -> * c=0.5 azt, hogy a rókák száma lépésenként feleződik. meg kell még adnunk az induló értékeket pl. Nyul=100, Roka=5 formában és indulhat is szimuláció.

Az Országos Széchenyi Könyvtár oldalán található meg a Mikovinyi Sámuelről szóló virtuális kiállítás (IDE KATTINTVA). A magyar térképészet egyik megalapítója 1698 és 1750 között élt, dolgozott  oktatóként és bányamérnökként is, legjelentősebb műve azonban a Magyarország megyériről készített térképsorozata.

A fennmaradt térképeket most megtekinthetjük az OSZK oldalán, könnyen navigálhatunk rajtuk és kiválóan nagyíthatjuk is őket. Itt van például az egész ország térképe, itt pedig Pest-Pilis-Solt megyéé.

A most bemutatott módszerrel kis 8 oldalas füzetecskéket készíthetünk. A füzetek előnye, hogy írás csak egy oldalon található, így könnyen sokszorosíthatóak akár egy fénymásolóval is. A pontos instrukciók a készítéshez és a hajtogatáshoz IDE KATTINTVA érhetők el.

Ezt a módszert elsőként a Small science Collective (ITT TALÁLHATÓ) használta fel. szabadfogású versenyt hírdettek bármiféle természettudományos gondolat, tény ilyen típusú összefoglalására. A megszületett munkák a szexuális szelekciótól a fehérjeszerkezetig, a trilobitáktól az őssejtekig sokmindenről szóltak.

Kiváló házifeladat vagy projekt lehet a diákok számára, hogy készítsenek filmet. Lehet ez egy irodalmi adaptáció, lehet egy környezetvédelmi felhívás vagy akár egy történelmi helyzet eljátszása. A film a jelenkor diákjainak nyelve, biztosan könnyebben és nagyobb lelkesedéssel fognak hozzá, mint egy tízoldalas elemzés megírásához.

Filmet készíteni azonban nehézkes, sok ember kell hozzá, nem könnyű megtalálni a helyszínt, jó kamerást, hangmérnököt, vágót és persze a stáb büféjéről is gondoskodni kell. Hacsak nincsenek olyan színészeek, olyan helyszínek és olyan jelmezek, amik egy íróasztalon is elférnek. Ezt a lehetőséget kínálja a Lego filmek készítése, az alábbi rövid videó azt mutatja be, miként készíthető videó a Windows Movie Maker (ez egy aap Windows program) és egy digitális fényképezőgép segítségével:

Az eFieldTrips oldalon (IDE KATTINTVA) az osztályteremben ülve juthatunk el egy vulkán tövébe vagy a Pearl Harborba. Senki nem gondolja, hogy a képernyő helyettesíteni tudná a szeméályes és közvetlen élményt, de egy jól felépített virtuális túra jobb a semminél, vagy a tankönyv szövegénél.

Az egyes terepgyakorlatok felépítése a következő: a diákok előzetes anyagot kapnak, amit át kell olvasniuk, ezt követően megnéznek egy interaktív filmet. A filmben elágazások vannak, eldönthetik, merre akarnak indulni, mi az, ami érdekli őket. Ezután a webes felületen kersztül tehetnek fel kérdéseket szakértőknek, akik egy-két napon belül válaszolnak rájuk vagy időről-időre élőben is cseveghetnek a szakemeberekkel.

A mikrobiológia elég mostohán kezelt része a biológiának a középiskolában. Ahhoz képest, hogy a Földön az élőlények döntő többsége baktérium, sőt bennünk magunkban is tízszer annyi baktérium lakik, mint ahány emberi sejtünk van, a biológia tananyagban jó, ha 2-3 óra jut a tanulmányozásukra.

Most egy olyan kísérletet szeretnénk megmutatni, ami látványos, működik és nagyon sokat megmutat a baktériumok viselkedéséről. A Winogradsky-oszlopról van szó. Egy animált bemutatóban mindenki megtudhatja, miként kell ilyet készíteni (IDE KATTINTVA).

A Bellarmine College oldalán (IDE KATTINTVA) egy hatalmas kép és animáció gyűjteményt találhatunk. A képeket ingyenesen felhasználhatjuk, letölthetjük, azt csinálunk velük, amihez kedvünk van. A gyűjtemény igazán sokoldalú, van itt az orsógiliszta anatómiájától a sejtmembránon át a gerinchúrosok törzsfájáig minden. Az animációk az internet hajnalát idéző animált gif-ek, de attól még akár használhatóak is.

Az élet keletkezése ugyan minden diákot foglalkoztat, de mégiscsak érintőlegesen szerepel a középiskolai biológia tananyagban. egyfelől ideológiailag érzékeny terület, másfelől még a tudósok is elég keveset tudnak róla. A folyamatok, a kurrens tudományos álláspont megértésében segíthet sokat az Exploring Life's Origins oldal (IDE KATTINTVA). Itt egy igazi, lenyűgözően kivitelezett tananyagot találhatunk az élet keletkezéséről, az RNS világról, mindarról, amit ma tudunk ezekről. sajnos az oldal angolul van, de talán a végzősök között már vannak olyanok, akik képesek megbírkózni vele.

A most bemutatott eszköz ugyan csontokról és izmokról szól, mégis a művészek vehetik igazán hasznát. Az Artnatomy (ITT TALÁLHATÓ) egészen hihetetlen részletességgel és megdöbbentő vizualitással taglalja az emberi arc izmait. Minden egyes izomról megtudhatjuk, hol tapad, miként húzódik össze és megtekinthetjük azt is, milyen arckifejezéseknél használjuk. hasznát vehetjük akár a biológia órákon is (bár ilyen részletességgel csak az orvosi egyetemen van rá szükség), de igazán a művészpalánták örülhetnek neki. Külön szépsége az oldalnak, hogy még reklámok sem zavarják.