Korábban is említettük már a QR-kódokat itt a TanárBlogon, ezekben a kétdimenziós vonalkódokban nagyon sokféle információt elrejthetünk, szöveget, webcímet vagy egy kép elérését. Az ilyen kódokat könnyedén leolvashatjuk az okostelefonokkal (erre alkalmas pl. a Google Goggles alkalmazás androidos telefonokra), de egy webkamerával ellátott laptopot is könnyedén alkalmassá tehetünk a QR kódok olvasására az INNEN LETÖLTHETŐ programmal.

Most egy olyan alkalmazást mutatunk be, amivel ilyen QR kódokra épített foglalkozást, kincsvadászatot készíthetünk az iskolánkban. Az eszköz a korábban is sokat dicsért ClassTools.net oldalán található (IDE KATTINTVA), megadhatunk egy sor kérdést és hozzá a válaszokat, a program pedig legyártja nekünk a QR kódokat, amik a kérdéseket tartalmazzák. Ezek után ezeket kinyomtathatjuk és elhelyezhetjük mindenfelé az iskolában. Felépíthetjük úgy is a játékot, hogy az egyes kérdésekre adott válaszok mutassanak a továbbiak helyére és így vezessük végig a diákokat az iskolán.

Ben Goldacre jeles angol blogger, publicista és népszerű tudományos szerző, a kiváló Bad Sceince blog és a hasonló című szintén remek könyv szerzője egyben felvállaltan büszke kocka is. A jeles twitter-vitéz (napi 25 bejegyzéssel) még arra is ráér, hogy kirándulgasson. Olyan helyekre szeret elmenni, amik a magafajta kockákat érdekelhetik, legyen az elhagyott atombunker, Ludwig Boltzman sírja vagy éppen egy izgalmas lakattörténeti múzeum, bármi ami érdekelhet egy a természettudományok és a technika iránt lelkesedő utazót.

Pár hónapja egy twitter bejegyzésben említette meg, hogy jó lenne összegyűjteni a hasonló kockáknak izgalmas úticélokat és hamarosan ömleni kezdtek az ötletek. Ebből született meg a Nerdy Day Trips elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). A gyűjtemény nyitott, bárki felteheti rá a szerinte izgalmas helyet. Gyorsan fel is raktam az óbudai Gázgyárat és a hédervári krumplibogár szobrot, hogy legyen valami magyar helyszín is, de már csak a haza becsülete miatt is érdemes lenne feltölteni izgalmas helyekkel Magyarországról is.

Aki próbált már olyan videót felvenni, amin beszélnie kellett, az tudja, hogy nem véletlenül tanulnak négy évig a színművészetin. Az ember a legegyszerűbb webkamerás felvétel közben is belebotlik a mondandójába, belekavarodik egy mondatba, aztán dobhatja el az egészet és kezdheti előröl a felvételt. Így volt ez eddig, de most már van megoldás. A Cueprompter nevű oldalon (IDE KATTINTVA)egy online súgógépet találunk.

Megírhatjuk előre a szöveget, időzíthetjük, vagy beállíthatjuk, hogy kattintásra lépjen tovább. A felvételkor nincs más dolgunk, mint kedvesen a webkamerába nézni és felolvasni a szöveget, ahogyan azt a világ minden tévébemondója teszi.

A filmkészítés egyre jobban teret nyer az oktatásban. Nagyon sok olyan preojektet csinálhatunk diákjainkkal, aminek egy-egy film a végeredménye, de akár mi magunk is szükségét érezhetjük annak, hogy elkészítsünk majd valamelyik videómegosztó oldalra feltegyünk egy rövid filmecskét. Mivel a filmrögzítő eszközök ma már valóban mindenkinél kéznél vannak, ha máshol nem, hát a telefonok többségében már csak a film szerkesztése és vágása marad a feladatunk.

Ehhez a legtöbb számítógépen találunk programokat, a Windows Movie Maker például ott van minden windowsos gépen. Adódhat azonban mégis olyan helyzet, amikor valamiért nincs kéznél vagy éppen nem működik, ilyenkor lehet hasznos az online alternatíva. A YouTube rendelkezik egy saját online videószerkesztővel, a neve One True Media ( ITT TALÁLHATÓ), ezzel a legegyszerűbb szerkesztési feladatokat könnyen elvégezhetjük, bár egyes látványosabb effekthez csak a fizetős verzióval juthatunk el. Az elkészül filmet etölthetjük vagy akár rögtön továbbíthatjuk a videómegosztóra is.

Projektekhez, akár webquest-ekhez is kiválóan használható a Tildee alkalmazása (ITT TALÁLHATÓ), ahol lépésről lépésre magyarázhatunk el folyamatokat, feladatokat, vagy bármi mást. Az oldal rendkívül egyszerűen használható, egyszerűen egymás alá kell írnunk a folyamat egyes részeit. Minden lépést kiegészíthetünk videóval, képekkel, vagy akár térképpel is (nem mindent lehet beágyazni sajnos, ennek - gondolom - biztonsági és technikai okai vannak). Miután elkészültünk, egyszerűen publikáljuk az útmutatót és megadjuk a diákoknak a címét (ehhez már regisztrálni kell!). Természetesen gondolkodhatunk fordítva is, és mondhatjuk a diákoknak, hogy pl. dolgozzák fel egy érdekes személyiség (híres ember) életét, készítsenek útmutatót hozzá, majd publikálják a Tildee tutorials oldalán. Nagyon nagy előny, hogy semmilyen informatikai előképzettség nem kell hozzá, egyetlen percet vesz igénybe, amíg a diákok megtanulják / megértik a használatát, és nem az alkalmazás használatának megtanulása, hanem a tényleges 'szakmai', órai munka teszi ki az óra legjavát.

Talán már sokan hallottak arról, hogy a Google hatalmas digitális könyvtárat épített ki, több millió könyv digitális változatát készítve. Természetesen ezek között az angol nyelvűek dominálnak, de más nyelvek is szép számmal előfordulnak. Ennek a könyvtárnak érdekes, hasznos és vicces felhasználását teszi lehetővé a Google Labs Ngram Viewer nevű alkalmazása (IDE KATTINTVA). Nem kell mást tennünk, mint beírni több szót vesszővel elválasztva, majd ezt követően megadni, hogy milyen dátumok között keresünk és már láthatjuk grafikonokon, hogy az adott kifejezések említése miként alakult az évek során a digitalizált könyvekben.

Akár az ősnyomtatványokig is visszamehetünk a keresésben. Megadhatjuk az is, hogy milyen nyelvű könyvek között keresünk, valamint azt, hogy mennyire simítsa el a program a görbéket. A megkapott diagramot elmenthetjük, vagy megnézhetjük egyes korokra bontva, hogy melyik könyvekben emlegették az általunk megadott szavakat. Bemutatunk három érdekes példát is az Ngram Viewer használatára:

A Timerime (ITT LÁTOGATHATÓ MEG) nagyon esztétikus, ugyanakkor rendkívül hasznos alkalmazás is, több szempontból is. Egyrészt elég jó minőségű idővonalakat találhatunk a legkülönfélébb témákban (elég egyszerűvé teheti pl. a hangszerek története órát, ha találunk egy gazdagon illusztrált gyűjteményt időrendbe szedve), ai az órai készülést könnyíti meg. Másrészt mi is nagyon gyorsan készíthetünk szép, átlátható idővonalakat bármilyen projekt során minden tantárgyból.

Régebben szóltunk itt a TanárBlogon a Fortepan nevű magyar gyűjteményről, ahol 1900 és 1990 közötti fényképeket találhatunk időszalagra helyezve. Most ennek nemzetközi változatát ajánljuk mindenki figyelmébe, a neve Sepia Town (ITT TALÁLHATÓ), és rengeteg archív képet találhatunk térképre rendezve. A képeket aztán nagyíthatjuk, letölthetjük, illetve rövid ismertetőkből megtudhatjuk, hogy ki és mi látható rajtuk. Érdekes lehet mondjuk egy történelmi városnézés Londonban!

Az alábbiakban egy óravázlatot szeretnék megosztani mindenkivel. Ugyan biológiáról volt szó, érdekes lehet annak is, aki nem ezt a tárgyat tanítja.Témánk a biotechnológia volt. Magam részéről nagyon fontosnak tartom, hogy a diákok képesek legyen véleményt formálnia modern biológiával kapcsolatos kérdésekben valamint képesek legyenek a médiából érkező információk értelmezésére és azok mérlegelésére. A genetikailag módosított élőlények témaköre erre jó lehetőséget ad.

Elsőként megkértem a diákokat, hogy az interneten kutatva keressenek újságcikkeket a GMO-król, a linkeket pedig küldjék el nekem. Ezt küldhetik akár egy közös szerkesztésű Titanpad dokumentumon, vagy feldobálhatják egy Stixy oldalra a linkeket. Ha van a csoportnak digitális osztályterme (Ning vagy Live Groups), az is jó lehet erre a célra. Ezt a feladatot akár házi munkának is kiadhatjuk a jövő órára, de gépteremben is biztosíthatunk rá időt (20 perc elég hozzá).

Izgalmas oldalt indított el a Google, az A Google a Day oldalon (IDE KATTINTVA) minden nap egy-egy olyan kérdést találhatunk, amire némi kereséssel választ kaphatunk. Ugyan a kérdések angolul vannak, de gyakran magyarul is megtalálható rájuk a válasz. A tegnapi kérdés re például (Melyik amerikai alelnök olvasott a görög és latin mellett a ma második leggyakrabban tanult idegen nyelven?), könnyen megtalálhatjuk a választ.

Az oldal érdekessége, hogy rajta az egyes kérdésekkel kapcsolatosan úgy kereshetünk, mintha a kérdés feltevése előtti nap lenne, így a kérdésről szóló weboldalak nem zavarnak meg minket a kutatásban.