Hogyan lehetne a 150 éve történteket közelebb hozni a diákokhoz? Ahogyan bármi mást is: mémekkel! Ezt a tételt bizonyította be a zuglói Herman Ottó Tudásközpont Általános Iskola történelemtanára Damm Károly, aki a 7/a-ban adta meg a lehetőséget a diákoknak arra, hogy történelmi mémeket készítsenek. A feltétel csak annyi volt, hogy azok legyenek szalonképesek és valamilyen történelmi ismeretet tükrözzenek. Mint látható, az elkészült munkák mindezeknek tökéletesen megfelelnek. Még olyan finomságok is megtalálhatóak bennük, mint a kávéház valódi neve, ahová Petőfi ment, vagy akár, hogy miként akadályozta az ősiség törvénye a fejlődést Széchenyi szerint. Nézzétek végig a galériát, nagyon szórakoztató!

Eredetileg a fantasy szerepjátékosok számára készült az Inkarnate nevű oldal (IDE KATTINTVA) amivel csinos térképeket lehet rajzolni. De elképzelt világok nem csak a fantasy világokban vannak, így könnyedén felhasználhatjuk az órán is. Az eszköz ingyenes változatával is nagyon csinos térképek rajzolhatók, amiket képként tölthetünk le. Semmi akadálya nincs, hogy így pontos térképek készüljenek a Százholdas Pagonyról, a Négyszögletű Kerekerdőről vagy éppen Rumini utazásairól.

Kifejezetten tanároknak készült a Magyar Nemzeti Galéria Remekművek című oldala (IDE KATTINTVA). Tíz magyar festményről találunk nagyítható, alaposan tanulmányozható képet, valamint ötleteket, hogy miként lehet a tanításban felhasznlni azokat. A képek mindegyikéről olvashatunk egy alapos, de középiskolás, felső tagozatos szinten is jól érthető elemzést, ami gyakran történelmi hátteret is ad a mű értelmezéséhez. Ezek mellett ötleteket kapunk arra is, hogy miként emelhetjük be a képet a vizuális kultúra, a magyar irodalom vagy a történelem órára. Ötletforrásnak kiváló lehet az oldal.

Gyakran éri az a kritika a klasszikus történelem tanítást, hogy a mindennapok helyett csak a nagypolitikára, esetlegesen a gazdaság történetére koncentrál. Pedig milyen jó lenne a hétköznapokat közelebb hozni a diákokhoz és még inkább milyen jó lenne érzékeltetni a folytonosságot, azt, amiként a dolgok egymásra épülnek és ahogyan a múlt alakítja a jelent. Ebben segíthet az Egykor című oldal (IDE KATTINTVA) ahol régi képeket nézhetünk és vethetjük össze azzal, ami ma látható. Az oldalon kereshetünk címre, kulcsszóval vagy akár térképen is. A 20. század magyar történelmének tanításánál nagyon jó hasznát vehetjük.

Sokat gondolkodom arról, hogy vajon milyen oktatási tartalmakat lehetne készíteni, amely a videót, mint formátumot jól használja. Felső tagozatban, és középiskolában lett is egy ötletem, amelyről később még több szó lesz, viszont nekem nagyon tetszik a Tökéletlen történelem nevű YouTube csatorna (ITT TALÁLHATÓ), amelyben nagyon kreatívan használják fel a szövegek kreatív illusztálására használható ún. doodle videók koncepcióját, ráadásul úgy, hogy az végig érdekes tud akár maradni. Azt érzi a néző, mintha valóban egy rajzfilmet nézne, a szöveg (szerintem) jól megírt, érthető, és a célcsoporthoz igazodik. Érdekes tartalmak, és olyan koncepció, amivel akár lehetne kezdeni valamit szélesebb körben is.

Régi nagy kedvencem a tartalom alapú nyelvoktatás, ahol a nyelv csupán 'vivőanyag', és más tanrtárgyhoz tartozó tartalmat tanulunk (meglepő, de legalább annyiszor találkozik kollégák elutasításával, mint tamágatásával - mondván, aki nem történelem tanár, az ne foglalkozzon történelemmel). No mindegy, erre ajánlunk ma egy interaktív térkép gyűjteményt. IDE KATTINTVA például Odusszeusz utazásait követhetjük nyomon némi interaktivitással. Ha ez valakinek kevés, akkor ajánljuk a Nagy szerelmek című térképes kincskereső játékot, ahol legelőször Antonius és Kleopátra szerelmének helyszínét kell megtalálni úgy, hogy ráközelítünk a városra a térképen. Amint ezt megtettük, már meg is jelenik a következő feladatunk. Eza játék INNEN ÉRHETŐ EL. Természetesen, ha elakadunk, kaphatunk segítséget, illetve azért az internet korában nem annyira nehéz megtudni, hogy hol zajlott ez a románc. És így tovább. Illetve, ha valakit az összes interaktív térkép érdekel, IDE KATTINTVA szemezgethet a végtelen térképözönben.

Ritka pillanat, hogy egy városban leeresztenek egy folyót, még ritkább, hogy ezt résgészeti ásatásokra is használják, az pedig, hogy ebből egy interaktív weboldal is szülessen talán egyedülálló a világon. Amsterdamban a metró építése kapcsán rekesztették el az Amstel folyót és ez adott alkalmat arra, hogy a régészek is megnézzék, mi minden van benne. Ebből született azután a Below the Surface nevű oldal (IDE KATTINTVA), ahol minden egyes tárgyat egyenként végignézhetünk és természetesen olvashatunk is róla. Már ez magában is izgalmas projektek alapja lehet (mi derül ki az egyes évszázadokról például), de még egy további csavart is adtak a dolognak. Mindenki elkészítheti a saját gyűjteményét a tárgyakból és az azután egyfajta műalkotásként el is rendezheti. Például így, vagy akár egy cirkuszba. Ezzel izgalmasan kapcsolható össze a történelem és a művészet is.

Lehet izgalmas a nyelvtan vagy kötelezően a tanár és a diák számára is a szükséges(?) rossz, amit túl kell élni? A válasz természetesen igen, hiszen a nyelvészet az utóbbi évek egyik legizgalmasabb tudományága, ami a kognitív tudományokkal karöltve izgalmas és érdekes dolgokat tár fel az emberi gondolkodásról. A nyelvészet egyik érdekes ága a nyelvtörténet, mindenkit érdekel, hogy honnan is jönnek a szavaink, melyik milyen régi. Ebben az izgalmas kutatásban segíthet a Nyelvtudományi Intézetoldalán bárki számára hozzáférhető Magyar Történeti Szövegtár (IDE KATTINTVA), amiben szavak előfordulására kereshetünk rá (a kamásli például 1864-ben fordul elő elsőként) és izgalmas felfedezésre csábít. Külön érdekesség, hogy saját magunknak készíthetünk saját alkorpuszokat is, például csak egy-egy író műveiből.

Nemrégiben osztották meg a Facebook-on tanár ismerőseim lelkendezve az Érettségi+ app-ot ismertető cikket (ITT OLVASHATÓ), azzal a felhanggal, hogy végre egy applikáció, amely valóban segít a felkészülésben. IKT iránt (és történelem iránt is) érdeklődő átlagos felnőttként azonnal le is töltöttem, és izgatottan nyitottam meg. Bevallom, értem a lelkesedést mindenért, ami online, app, kattintható, tappintható. Ugyanakkor nehéz amellett elmennünk szótlanul, hogy ez az app NEM egy pedagógiai innováció, hiszen teljesen lecsupaszított szövegfájlokat és pár száz tesztkérdést tartalmaz. Slussz. Miért gondoljuk azt, hogy ez egy innovatív megoldás? Mitől lenne szórakoztató? Hol van benne a valódi újdonság? Hiába kerestem, nem találtam. Lehet, hogy lassan érdemes lenne leállni arról, hogy csak azért, mert app formában jelenik meg valami, vajon hordoz-e pedagógiai hozzáadott értéket?

Sokat gondolkozom azon, hogy a nagy gyűjtemények részéről milyen forrásokkal lehetne hatékonyan segíteni a 21. századi iskolai munkát. Ehhez sajnos ismét Angliáig kellett virtuális utazást tennem, ahol a Natinal Archive történelmet tanító forrásaival találkoztam (MEGPEDIG ITT ). Nem kell mást tennünk, mint kiválasztani a korszakot, a diákok évfolyamát, és pár kattintás után máris az autentikus források között böngészhetünk. Projektmunkára kiváló, én nagyon szeretem az egyik régebbi anyagukat, a Heroes and villains gyűjteményt, ahol hatalmas vitákat lehet generálni az osztályban, például arról, hogy Drezda bombázásánál igaza volt-e Churchill-nek, vagy éppen Hruscsov vagy Kennedy volt a 'hős' a kubai rakétaválság idején. Mindehhez viszonylag kiegyensúlyozott forrásokat kapunk, szerintem öröm így történelmet tanulni (ez mondjuk nem mindig tükröződik a diákok arcán, de sebaj :)