Miközben egyre több hazai és uniós szervezet sopánkodik azon, hogy mennyire nem szeretika természettudományokat a diákok, mennyire kevesen választják az ehhez kapcsolódó pályákat és mennyire rontja ez az ország/régió versenyképességét, sok olyan forrást is találhatunk, ami túl megy a krünikus felháborodáson. Korábban már írtunk olyan hazai oldalakról, hol lelkes tudósok és tudóspalánták mutatnak be kísérleteket (ITT).  Most egy olyan oldalt mutatunk, ami egész kollekciója a könnyen kivitelezhető, de látványos vizsgálatoknak.

A Science is Fun (IDE KATTINTVA) sok izgalmas kísérletet mutat be egy egyszerű polimer tulajdonságainak vizsgálatától az elektromotor építésen át az egyszerű kromatográfiáig. Mindegyikhez könnyen beszerezhetők az eszközök és mindegyik remek szórakozást is kínál. Érdemes kipróbálni őket!

A memory játékot mindenki ismeri, ebben a Notebook állományban is ezt játszhatjuk. A csavar, hogy nem azonos képeket kell keresni, hanem az aminosvakat kell a nevükkel párosítani az első oldalon, a másodikon pedig a citromsav-ciklus vegyületeit kell a nevükkel összehozni.

Összefoglaló órára, ismétlésnek kifejezetten jó mulatság.

Nem is olyan régen írtunk a Webcam Laboratory nevű magyar fejlesztésű szoftverről (ITT) és a minap jött a hír, hogy az év magyar találmánya lett az idei Innovációs techShow-n. A program egyik izgalmas lehetősége az univerzális logger, ami azt ígéri, hogy mindenféle mérőműszert digitálisan felhasználhatóvá tesz. Most ezt a funkciót teszteltük egy különleges kísérleti összeállításban.

Az enzimekről sok szó esik a biológia és kémia órákon, de alapos vizsgálatukra ritkán van lehetőség. A Webcam Laboratory lehetőséget ad arra, hogy látványos és izgalmas méréseket végezzünk. Élesztő cukorbontását vizsgálhatjuk meg vele és nem lesz szükségünk a webkamerán és egyszerű laboreszközökön kívül semmire. A Bővebben után egy viideóban is bemutatjuk, hogy miről is van szó.

Korábban már emlegettük a nagyszerű, magyar fejlesztésű szoftvert, a Webcam Laboratoryt (ITT TALÁLHATÓ). A szoftverrel egy számítógép és a hozzá kapcsolt webkamera sokrétűen felhasználható eszközzé válik. Legújabb változata olyan képességekkel gazdagotott, amik ellenállhatatlanná teszik, de lássuk sorban, hogy mire is képes.

A szoftverrel készíthetünk gyorsított felvételeket (például egy növény növekedéséről) és beállíthatjuk úgy is, hogy akkor készítsen felvételt, ha mozgást észlel (például egy madáretetőre irányozva). Ilyen programokat eddig is lehetett találni a weben, de a mikroszkóp és mérőeszköz funkció már izgalmasabb. Ha ugyanis változtatható fókuszú webkamerát csatlakoztatunk a géphez egészen kiváló sztereomikroszkópot kapunk. A program lehetővé teszi, hogy méréseket végezzünk a képen, ezt pedig nem csak a mikor, hanem a makrovilágban is megtehetjük. De ez még mind semmi ahhoz képest, amit a program ezen felül tud!

2011 a kémia éve, ezért is gondoltuk, hogy érdemes összegyűjteni egy csokorravalót olyan mobiltelefonra telepíthető alkalmazásokból, amik valamiképpen kémiával kapcsolatosak. A programok Android operációs rendszerű telefonokra telepíthetők, könnyen használhatjuk őket az órán. Végre nem azért kell szólni a diákoknak, hogy tegyék el a telefonjaikat, hanem azért, hogy vegyék elő.

A Periodic Table Droid egy minden igényt kielégítő periódusos rendszer a telefonra. Végignézhetjük a periódusos rendszert és természetesen bőségesen kapunk információt az egyes elemekről. Rendszerezhetjük az elemeket nevük, rendszámuk, bármilyen tulajdonságuk alapján. ITT EGY VIDEÓ a programról, és IDE KATTINTVA található meg az Android Marketen.

Molekulák rajzolására használható a Molpad (ITT VAN) és a DCE Chempad (ITT VAN). Megrajzolhatjuk a molekulát az ujjunkkal, majd megkapjuk azt is, mekkora a moláris tömege, az előbbi alkalmazással még kereshetünk is a gyakoribb anyagok között

Úgy tűnik, hogy egy fecske mégiscsak képes nyarat csinálni! Több éve fut már Zsíros László Róbert méltán népszerű kísérletezős videoblogja, a Szertár (ITT TALÁLHATÓ). Most azonban úgy látszik, mások is kedvet kaptak ahhoz, hogy kísérletekkel szórakoztassák a nagyérdeműt, rögtön két ilyen oldal is indult a közelmúltban.

A Jókísérlet blogot (IDE KATTINTVA) a debreceni Huszár Gál iskola lelkes diákjai és egy tanáruk működteti. Az oldalon nem csak érdekes videók találhatók, hanem természettudományos kérdések, vetélkedők is. Mindenképpen érdemes meglátogatni.

Szintén debreceni a Garázs blog (ITT VAN) itt is egy lelkes gyerekcsapat mutat be izgalmas, látványos kísérleteket, őket is érdemes megnézni!

Megújult tankönyvcsaládunk gyakorlati szempontból fontos oldaláról mutatja be a kémiát. A tananyag megértését rengeteg életközeli példa segíti. A szerzők legfőbb célja a természettudományos gondolkodásmód és a kémiai szemlélet kialakítása.

A diákok a kémia alapjaival, környezetünk anyagaival, az atomok felépítésével, az atomok összekapcsolódásával kialakuló anyagi rendszerekkel és a kémiai átalakulások legegyszerűbb formáival ismerkedhetnek meg.

RÉSZLETEK

Az elektrokémia CD-vel egy olyan tankönyvtől független tanári segédanyagot kívánunk adni a kémiatanárok kezébe, ami nagyfokú támogatást nyújt a témakör középiskolai tanításához. Röviden összefoglalja az ismereteket, képekkel, ábrákkal, animációkkal szemléltet, és kellő számú gyakorlófeladatot is tartalmaz.
A Flash alapú animációk, és az animációkat, valamint a képgyűjteményt és letölthető feladatsorokat magába foglaló keretrendszer, lehetővé teszik, hogy a tananyagot bármely típusú táblán használni lehessen. Az interaktív táblák megszokott eszközei közül több megtalálható az animációk keretében is, így segítve ezeknek a funkcióknak a gyors elérését, kényelmes használatát.

RÉSZLETEK

A TeAch-nology című oldal (IDE KATTINTVA) több mint egy évtizede gyűjt különféle tanításban használható anyagokat. Óravázlatok, feladatlapok, képek,matekpéldák, több mint 50 000 cucc. Sajnos mind angolul van, de aki bírja a nyelvet, annak igazi kincsesbánya lehet.

A minap beszélgettem egy kollégával arról, hogy vajon miért nem osztják meg a magyar tanárok mindazokat az anyagokat, amiket maguknak készítenek. Az ő álláspontja szerint, ez komoly szellemi termék, tulajdonképpen a tanár egyetlen vagyona, nem teheti meg, hogy elosztogassa. Szerintem viszont az értékük mit sem csökken attól, ha más is használja őket, sőt talán még nő is bizonyos értelemben. Tény ami tény, azok a kezdeményezések, amik arra számítottak, hogy majd a magyar tanárok ezrével osztják meg remek anyagaikat kivétel nélkül befuccsoltak.

A Sulinetwork konferencián is beszélgettünk arról, mikor jó egy kísérletet számítógépes szimulációval helyettesíteni és mikor nem. Én magam meg vagyok győződve arról, hogy csak abban az esetben van létjogosultsága a számítógépes változatnak, ha valamilyen okból megoldhatatlan a valós bemutatás (nukleáris láncreakciót mégsem jó a teremben beindítani). Nem csak az a baj, hogy a megfogható tapasztalat mindig többet ér, mint a képernyőn nézett. A szimulációk leggyakoribb hibája, hogy túl tökéletesek, annyira tökéletesek, amit a valódi életben sosem tapasztal a diák, ha maga akarja kimérni a jelenséget.

A MyPhysicsLab (ITT VAN) szimulációi a határon állnak ebből a szempontból. Többnyire mozgásokkal, rugókkal kapcsolatos modellek, vannak köztük olyanok, amiket nem nehéz reprodukálni (pl. az egyszerű inga), de olyanok is (pl. a molekula modellek), amikkel már nehezebben birkózik meg valaki. Természetesen az is nagy előny, hogy a mozgásokat rögtön grafikonon is megtekinthetjük és szabadon változtathatjuk a paramétereket. De azért semmi nem lehet tanulságosabb egy igazán jól elrontott kísérletnél...