Jogos a kérdés címmel indult egy gyerekbarát igazságszolgáltatást népszerűsítő oldal már egy ideje ITT TALÁLHATÓ, ahol történetek, játékok, fogalomtár segíti az eligazodást a jog dzsungelében gyerekeknek. Az oldal teljesen korrektül van összerakva, és szeretnénk is azt hinni, hogy az igazságszolgáltatás így működik, azaz pl. ha valakinek egy bekamerázott tárolóból ellopják a drága bicilkijét, akkor egy gombnymásra beindul az igazságszolgáltatás gépezete, és nem az lesz, hogy senki nem veszi a fáradtságot, hogy visszanézze a videót, illetve a rendőrségen nem kell 4 órát várni, amíg majd semmi nem történik. Akinek tűnt el így biciklije, az tudja. A szemtanú kérdése szintén érdekes, de itt most nem ez a lényeg, hanem az, hogy egyszerű, kevéssé innovatív játékokkal (pl. puzzle vagy akasztófa), gyerekek nyelvén megfogalmazott (bár kissé nehezen olvasható) történetekkel fogalomtárral és a témában elérhető hotline telefonszámokkal próbálják közelebb hozni az igazságszolgáltatás kérdését a gyerekekhez. Minderről egy egyetemi professzorom jut eszembe, aki egy szakdolgozat kapcsán ezt mondta: Kisasszony, maga nagy fába vágta a fejszéjét, és bizonyos szempontból fel is aprította.

Érdekes és mem is túl bonyolult játék a Streetmix, amely IDE KATTINTVA található. Az ötlet roppant egyszerű: megtervezhetjük az ideális utcát (ha szeretnénk elmenteni, esetleg megosztani a kész munkákat, akkor Twitter azonosító kell - de ahhoz, hogy órán használjuk, ez nem szükséges). Indulhatunk egy minta-utcával, de akár egy teljesen üres utcaképet is kaphatunk. Ezt aztán szívünk szerint benépesíthetjük. Olyan döntéseket kell meghoznunk, mint pl. legyen-e bicikliút, hány sáv legyen az autóknak, milyen növényeket telepítünk és hová, vagy éppen, hogy milyen tömegközlekedési eszköz fut és hol. Szóval nem bonyolult, de mégis hasznos kis játék ez, ahol a 'közlekedés' témakör szókincsét szinte észrevétlenül lehet elsajátítani, de ami talán még fontosabb, döntéseket kell hozni arról, hogy milyen is az ideális utcakép.

A Tonematrix kellemes kikapcsolódás és talán nem minden pedagógiai haszon nélküli játék. Használatát, működését nem kell megtanulni, hiszen annyi csupán a dolgunk, hogy a megjelenő négyzetekbe kattintva hangokat írjunk le, amelyeket a program automatikusan loop-olva lejátszik. folyamatosan alakíthatjuk a számunkat, amíg el nem értük a kívánt hatást. Amikor végeztünk, az oldal alján található 'Copy link to clipboard' gombra kattintva elküldhetjük művünket másoknak, vagy - ha az vonzóbb - akár azonnal oszthatjuk Facebook-on is az eredményt.

Nagyon izgalmas oldalra akadtam, a neve EduCanon ITT TALÁLHATÓ és videókat szerkeszthetünk vele, oszthatunk meg osztályokkal, és ellenőrizhetjük a tanulók haladását. A folyamat rendkívül egyszerű: fogjunk egy videót (pl. a YouTube-ról), a linkjét írjuk be, bárhol megállítva a videót, azonnal hozzáadhatunk kérdéseket, de egy hosszabb videóból ki is vághatunk egy kisebb részt. Ezután az elkészült tananyagot megoszthatjuk osztályainkkal, amelyeket szintén nagyon könnyen lehet létrehozni, majd még az eredményeket is megkapjuk.

Érdekes játékot talált ki a Google, a neve Spell up és a lényege annyi, hogy egy hatalmas szópiramist kell építeni. Ezt pedig úgy tudjuk megtenni, hogy a játék által felolvasott - egyre bonyolultabb - szavakat elbetűzzük. Vizuálisan nagyon szép, letisztult a játék felülete, látható, hogy mi mit jelent, nem kell sokat töprengeni azon, hogyan is kell ezt játszani. A játék maga egy idő után monoton, és a betűzés mint műfaj azért elég korlátozott (már ami a nyelvtanulói hozadékát illeti). Kipróbálni (főleg kezdőbbeknek) és csiszolni a kiejtést azért feltétlenül érdemes (természetesene mikrofon kell hozzá, mivel bele kell beszélnünk a programba).