Egyre többen mondogatják, hogy milyen fontos lenne, ha minél többen tanulnának programozni. Európa, Amerika komoly munkaerőhiánnyal küzd ezen a területen annyira, hogy ez már a gazdaságok versenyképességének is kulcskérdése. Egy ír programozó indította el a CoderDojo programot (ITT A HONLAPJA), ahol kicsiket (7-17 éveseket) vezettek be pár óra alatt a programozás rejtelmeibe programozók. Az ötlet működött és hatalmas siker lett, ma már nagyon sok országban vannak ilyen Dojók, nálunk is.

Izgalmas oldal a Code Hunt nevű (IDE KATTINTVA), ami fejtörőkkel tanítja a programozást. Java-ban és C#-ban kell apró programkódokat kijavítanunk úgy, hogy azok a megkívánt eredményt adják. nem csak programozás ez, hanem matematika is, főleg az első modul esetében, ahol tulajdonképpen sorozatok szabályait kell kitalálni.

Október 24. és 26. között rendezik a természettudományokat (és informatikát és matematikát) tanító tanárok legnagyobb európai konferenciáját a Scientix 2-t Brüsszelben. A három napos rendezvényen előadások, kerekasztal beszélgetések, bemutatók, ötletbörzék követik egymást. Összesen 500 tanárt várnak az eseményre, amiről részletek itt olvashatók. Ami a legfontosabb, hogy 200 tanárnak fizetik a szállását és utazását is, erre jelentkezni IDE KATTINTVA lehet. A jelentkezőket az országok között arányosan és a jelentkezések sorrendjében választják ki, ezért érdemes hamar regisztrálni.

Egyszerű, de mégis nagyon hasznos kis program a TN Zoomit nevű (INNEN TÖLTHETŐ LE). Segítségével kinagyíthatjuk a képernyő egy részét, azután akár írhatunk is rá. Ha elindítjuk a programot először egy beállításokat kínáló oldalt kapunk, itt lehet azt is megadni, hogy mekkorára nagyítson a program és milyen billentyűkombinációra hívhassuk elő. Az alapértelmezés a Ctrl+1. Ha ezt lenyomjuk, az egérmutató körüli részt nagyítja ki a képernyőn, az egér mozgatásával pedig mozoghatunk is.

Választási évünk van, idén nem csak az önkormányzatokba és az országházba, hanem az Európai Parlamentbe is küldhetünk képviselőket. De vajon hogyan lesz a szavazatból képviselői mandátum? Ha egy párt megszerezte a szavazatok 32,7%-át, hol talál hét tized képviselőt, akit el tud küldeni? A probléma megoldása érdekes lehet társadalomismeret, matematika és informatika órán is, és a weben is találunk a megoldásához érdekes eszközöket. A belga Victor D'Hondt matematikus dolgozta ki a róla elnevezett módszert, amiről részleteiben IDE KATTINTVA olvashatunk.

A 21. századi tanulás, amiről részletesen ITT ÍRTUNK egyik fontos része a valós életből vett problémák megoldása. Nem elég, ha megoldandó feladatok elé állítjuk a diákokat, az az igazán jó, ha ezek a feladatok valódi, létező helyzetekről és problémákról szólnak. Ez elsősorban azért fontos, hogy a diák számára a tudás ne olyasmi legyen, amit csak az iskolában kell, sőt lehet használni, hanem valami olyan dolog, ami a mindennapi életben is hasznos. Gyermekkorom matematika példái Nekeresden és Kukutyinban játszódtak, a benne szereplő fizetőeszköz pedig a kizárólag a fitying és a fabatka volt. Nem véletlen, hogy mennyire meglepődtem, amikor először találkoztam olyan fizikapéldával, aminek nem lett egész szám a végeredménye, biztos voltam benne, hogy én rontottam el valamit.

Ha azonban valós adatokkal akarunk dolgozni akkor érdemes felkeresni a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság oldalát, ugyanis egészen hihetetlen adathalmazt tettek elérhetővé és jól kereshetővé (IDE KATTINTVA). Az Egységes hírközlés-, média- és mozgókép-statisztikai adatbázis egészen hihetetlen mennyiségű valós adatot tartalmaz, ráadásul olyanokat, amik akár még érdekelhetik is a diákokat. Hogyan változott a bűnügyi hírek aránya a hírműsorokban? Mekkora a különbség a tévézéssel töltött időben az egyes régiók között? Hogyan változott a reklámokkal kapcsolatos panaszok száma? Ha statisztikákat, függvényábrázolást akarunk tanítani, itt van hozzá bőven alapanyag. Természetesen nem csak a matematika lehet hasznos ez az adatbázis, hanem média órán és informatikán is.

Régóta tervezzük már, hogy írunk az MIT által fejlesztett grafikus programozási nyelvről a Scratch-ről (ITT TALÁLHATÓ), de most nem halogathatjuk tovább. A programnyelvet kifejezetten azért fejlesztették ki, hogy gyerekek ismerkedjenek meg vele a programozás alapjaival. A program elemeit kockákból lehet egymáshoz illeszteni hasonlóan például a Lego robotokhoz használt nyelvhez. Nagyon gyorsan lehet látványos eredményeket elérni, így a gyerekeknek kedve lesz folytatni a munkát. Létezik a Scratchnek egy olyan változata is, amivel az olcsó Arduino robotokat programozhatjuk, ez az S4A IDE KATTINTVA érhető el.

Kisantal Tibor hívta fel a figyelmünket arra az anyagra, amivel bárki azonnal elkezdheti a Scratch alapján a programozás tanítását. Az anyagot Balaton-Takács Valéria készítette, szakdolgozata pedig megadja a program felhasználásának módszertani hátterét. Mindez óravázlatokkal, feladatokkal, projektekkel együtt elérhető IDE KATTINTVA.

Ugyan a klasszikus informatika, technika vagy éppen fizika tananyagban nem sok teret kapnak a logikai áramkörök, mégiscsak érdemes rájuk némi időt szánni. Segíthetnek megérteni, hogy miként is épül fel a számítógép, mi az, amit ez a varázslatos doboz valójában csinál. Matematikából a logikai műveletek tanulásakor szintén érdekes lehet, hogy miként is működnek ezek áramkörök szintjén.

Ugyan arra általában nincs lehetőség, hogy az ember forrasztgatni kezdjen, számítógépes szimulációval is egészen jól meg lehet ismerkedni velük. Erre használható a Logic Lab (IDE KATTINTVA). áramköröket építhetünk, amikben az egyszerű ÉS és VAGY kapuktól kezdve a bonyolult flip-flopokig mindent használhatunk. Bemenetnek mindenféle kapcsolókat használhatunk, míg a kimenet lehet egy lámpa, egy ventilátor vagy éppen egy számláló.

Ha online projekteket szervezünk, esetleg saját oldalunkat, blogunkat szeretnénk reklámozni, hasznos lehet, ha van kéznél egy banner (reklámcsík) készítő alkalmazás, amely nem igényel semmilyen szakmai tudást (nekem pl. semmi érzékem a széphez). Nemrégiben ajánlotta Toró Csilla kollégánk a Fotor kollázskészítő programot (ITT ÍRTUNK róla), ám a cég nem állt meg itt, hiszen elkészítette az ingyenes, template-ek alapján működő bannerkészítő alkalmazását is (ITT TALÁLHATÓ). Ennél nagyon kevés egyszerűbb dolog van: kiválasztjuk a banner méretét, kapunk hozzá sok sémát, amit egyszerűen manipulálhatunk (szöveggel, átszínezéssel, ábrákkal, effektekkel stb.). Ha saját ötletünk van, azt is megvalósíthatjuk úgy, hogy csak az üres bannert kapjuk és mindent nekünk kell elkészíteni. Érdekes projekt lehet nyelvórán, vagy akár rajz órán is a banner tervezése.

Ugyan a klasszikus html oldalaknak már eléggé leáldozott, mégis előfordulhat, hogy nagy hirtelen ilyesmire van szükség. Valamilyen osztályhonlaphoz, egy feladat elkészítéséhez jöhet jól. Komoly weblap-szerkesztő programja nincs mindenkinek, szerencsére viszont van online megoldás.

Online html szerkesztőt találhatunk a Quackit oldalon (IDE KATTINTVA) ahol egy komolyabb tanfolyamba ágyazva szerepel. Egy komolyabb a szinteket (layer) is jól kezelő online szerkesztő pedig IDE KATTINTVA érhető el. Mindkettőt használhatjuk arra is, hogy megismerkedjenek a diákok a html nyelvvel, lássák, hogy miként épül fel egy weboldal. Kellemes szerkesztgetést!