A húsvéti történet különlegessége, hogy miközben egyetemes eseményről van szó, időben és helyben is egy adott ponthoz kötődik. Az első századi Jeruzsálem eseményei azok, amikről minden évben megemlékszünk. Ebben is segíthet a digitális technika, most két térképet és többféle liturgiát mutatunk be.

A Bible-history oldalon Jeruzsálemet találjuk meg (IDE KATTINTVA), ahol a város egyes pontjairól láthatunk maketteket és leírást is hozzá, itt tulajdonképpen bejárhatjuk magát a várost, mintha turisták lennénk ott. Az About Jesus oldalon (IDE KATTINTVA) egy térképen elhelyezve találjuk meg Krisztus életének eseményeit, az egyes pontokra kattintva a vonatkozó igehelyeket is megtaláljuk. Ha már az igehelyekről van szó, érdemes ellátogatni a Bible researcher oldalra is, ahol a Passió eseményeit egy, az egyes evangéliumok beszámolóját egybevető szinopszisban olvashatjuk (IDE KATTINTVA).

A Music box of life nevű játék (ITT TALÁLHATÓ) kiváló szórakozás akár egy egész órán át, ha képleírást tanítunk. 15 részből áll a játék, jellemzően 5-8 különbség van képpáronként. Egyetlen hátránya van a játéknak, ami pont az, mint ami az előnye: az interaktivitás. Nagyon nagy a kényszer a gyerekekben, hogy gyorsan megoldják a feladatot, és keveset beszéljenek. Ha tényleg azt szeretnénk, hogy célnyelven, rendesen beszéljenek, akkor érdemes az első körben kivetíteni a két képet, majd párban azt a feladatot adni nekik, hogy keressenek különbségeket. Természetesen előtte tanítsuk meg nekik feltétlenül azt, hogyan tudnak arról beszélni, hogy mi hol van egy képen. Ha tetszett az oldal, IDE KATTINTVA rengeteg hasonló játék érhető el (érdemes jobban körbenézni, van értelmetlenül nehéz is, viszont itt tematikus képsorozatok vannak, pl. téli lakás, vagy éppen zombik :)

Az órát egy Youtube-on talált rövid videó ihlette. (A kisfilmben egy francia humorista különböző hangolású üvegeket tesz le adott távolságokra egymástól, majd egy görkorcsolyára felszerelt műanyag pálcával az üvegek mellet elgurulva, azokat megütve, megszólaltatja Mozart Kis éji zenéjének témáját. Előkészületek: A gyerekeket az előzőleg megkértem, hogy az órára gyűjtsenek egyforma üdítős üvegeket, alumínium dobozokat, hozzanak szívószálat, ollót. Megbeszéltük, hogy kik azok a tanulók, akik el tudják okostelefonjukat hozni az órára, és le tudják tölteni az ingyenesen elérhető n-Track Tunert. Ez a mobilra letölthető alkalmazás képes a kiadott hang frekvenciájának megállapítására, az ABC-s hang felismerésére, kiírására. Szépen csilingelő poharakról én gondoskodtam. Az óra előtti szünetben átrendeztük a termet, kancsókat kértünk a konyháról, felmosó vödröt, rongyot, törlőkendőket a takarító néniktől.

Öröm látni, hogy nem csak a természettudományokat tanítókat bosszantja, ha terjed a hülyeség. Ahogyan én az oktatásunk felelősségét látom a homeopátiás patikák népszerűségében, úgy tartja problematikusnak egy történelemtanár a sumer-magyar rokonságot, vagy éppenséggel az elcsalt középkori évszázadok meséjét. És amiként vannak olyan blogok, amik megpróbálnak rendet vágni a természettudományos ostobaságok között, úgy most már a történelem tanítóinak is van ilyen oldala. A neve Tényleg! (IDE KATTINTVA), a Magyar Történelemtanárok Egylete hozta létre.

Az oldal rovatai között találunk Cáfolatokat, ahol a magyar történelemmel kapcsolatos hiedelmeket oszlatják el, például arról, hogy mennyire tehetett Károlyi Mihály Trianonról, vagy éppen mi köze a hunoknak a magyarokhoz. A Mások háza tája ugyanezt teszi, csak éppen nem a hazai, hanem a világtörténelem esetében. Persze nem csak negatívumok vannak itt, a Melldöngetős rovat olyan dolgokról ír, amikre méltán lehetünk büszkék, mi magyarok, ilyen az Eötvös-inga, a Tordai határozat vagy éppen a pákászok tudása. A Videótárban két videót láthatunk, Naftalin Ernő és Leopold a képmutogató magyaráz meg pár fontos dolgot.

Március 15. az az ünnepünk, amit könnyű közel hozni a diákjainkhoz, Petőfi lelkesedése, a diákok felvonulása, Táncsics kiszabadítása mindenki fantáziáját megmozgatja. A magyar szabadságnak olyan felemelő pillanat ez, ami egyben az európai történelemnek is fontos momentuma. Érdemes hát minél több forrás és minél több formát felhasználni arra, hogy a diákokhoz még jobban részeseivé váljanak az ünnepnek. Négy eszközt is ajánlunk ehhez:

A Tényleg nevű Facebook oldal (IDE KATTINTVA) nagyon szórakoztatóan, Facebook posztok formájában mutatja be a forradalmat.  (Pál Vasvári: Nem hallottad, Páriszban kitört a forradalom, Kossuth Pozsonyban osztotta Metternichet! Mihály Táncsics: Gigalájk.) Petőfi '48-as naplóit pedig IDE KATTINTVA olvashatjuk el (Ha tudnám, hogy a hazának nem lesz rám szüksége, szivembe mártanám kardomat, s úgy írnám le haldokolva, piros véremmel e szavakat, hogy itt álljanak a piros betűk, mint a szabadság hajnalsugarai.)

Róma történelme és világa mindig le tudja nyűgözni a diákokat, akár a legkisebbekről, akár a legnagyobbakról van szó. Nem csak azért érdemel figyelmet ez a korszak, mert az első európai birodalom meghatározó hatással volt az elkövetkező időkre, hanem azért is, mert a történelemnek ez a darabja jól láthatóan itt van velünk, hazánk bővelkedik a római emlékekben.

Összegyűjtöttünk hát egy pár olyan oldalt, ami segíthet a tanításban, magyar és angol nyelvűeket egyaránt. Ezek egy gyűjteményben tekinthetők meg IDE KATTINTVA. A magyar oldalak közül kiemelkedik az egyszerűen csak Római Birodalomnak nevezett (ITT TALÁLHATÓ), ahol a mindennapi életről épp úgy találunk információt, mint a csatákról és háborúkról.  Az angol nyelvű oldalak között találunk játékokat és leírást ahhoz is, hogy miként készíthetjük el egy római villa makettjét.

Sokat lelkendeztünk már itt a TanárBlogon a Koduról, erről a gyerekeknek készített programozási környezetről. Bemutattuk a használatát (ITT), azt, hogy miként lehet feladatokat készíteni vele (ITT), mesélni Koduval (ITT) és még egy projektet is a pécsi Partners in Learning Forumról, ami a Kodura épült (ITT). nagyszerű eszköz ez akár a programozás alapjainak megtanítására, akár bármiféle játékos feladat elkészítésére.

Most azonban teljesen véletlenül ráakadtam az ELTE Informatikai Karának Kodu laboratóriumára (IDE KATTINTVA). Ugyan az oldal egy ideje (2012 júniusa óta) nem frissült, így is bőségesen találhatunk rajta izgalmas dolgokat. Letölthető innen a program és hozzá a magyar nyelvű csomag, ami a menüpontokat magyarítja. Az oktatóanyagok hat fejezetben ismertetik meg az informatikatanárokat a Koduval, összehasonlítva azt a ma még jóval elterjedtebb Logo programnyelvvel. Megtudhatjuk, miként léphetünk tovább a Logóról a Kodura, hogyan taníthatjuk meg ugyanazt ezzel, a modernebb eszközzel.

Izgalmas weboldala van a Dallasi Szimfonikusoknak (IDE KATTINTVA), ahol nagyon sok olyan anyagot találhatunk, amit felhasználhatunk az órán, akár a nyelvtudástól függetlenül is. Ilyen például az a rész, ahol az egyes hangszereket mutatják be és meg is hallgathatjuk őket (ITT). Találunk instrukciókat ahhoz is, hogy miként építhetünk magunknak hangszereket (ITT).

A játékok között (IDE KATTINTVA) megtaláljuk az időgépet, ahol zeneszerzőket kell a megfelelő időszakokba elhelyezni, párosítós játékot, színezőt és egy vicces kvízt is, ahol zenetörténeti kérdésekre kell válaszolnunk, az ellenfelünk pedig Beethoven. Érdemes körülnézegetni még ezen túl is az oldalon, sok kincset találhatunk, a tanároknak például kész óravázlatok tölthetők le, amivel előkészíthetnek és feldolgozhatnak egy koncertlátogatást.

Lehet-e tanítani az etikus viselkedést? A kérdés jogos és aktuális is, de nem kívánjuk itt eldönteni, ehelyett inkább bemutatunk egy próbálkozást rá. Az Ethics Unwrapped oldal (ITT TALÁLHATÓ) a Texasi Egyetem próbálkozása arra, hogy az alapvető etikai fogalmakat és jelenségeket megtanítsák az üzlti életbe készülő diákoknak. Az elmúlt évek gazdasági válságai rámutattak arra, hogy milyen fontos lenne az etikai normák betartása az üzleti világban, a teljes amerikai hitelválság elkerülhető lett volna, ha betartják az alapvető etikai normákat.

13 kis videó mutatja be azokat az etikai alapfogalmakat, helyzeteket és dilemmákat, amikkel a munka világában mindenki találkozik. Konkrét eseteken keresztül ismerhetjük meg az alapkoncepciókat és azt is, hogy milyen következményei lehetnek a megsértésüknek. A 13 fejezet mellett egy esettanulmányt is találhatunk. Jack Abramoff az egyik legsikeresebb lobbiista volt Washingtonban, míg 2006-ban el nem ítélték csalásért és vesztegetésért. Az ő története világosan mutatja, miért van szükség az etikus viselkedésre.

Megvallom, nem szeretem a táblavázlatot, szerintem gyakran több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt. Gyakran látok olyan ppt-ben elkészült vázlatokat, amiken szépen megfogalmazott mondatokban (gyakran 6-8 pontos betűvel) sorakozik a szöveg. Ezekkel két bajom van, vagy felolvassa a tanár, de akkor mi szükség van a tanárra (remek szövegfelolvasó programok vannak már), vagy valami másról beszél és akkor a diák nem tudja, mire figyeljen, azt írja le amit a tanár mond, vagy azt, ami kivetítve van. Kérdés az is, hogy mit kezdjünk egy szépen, szabatosan előre elkészített vázlattal (pl. ppt-ben vagy akár Notebookban), adjuk oda előre vagy akár az óra után a diákoknak vagy ne? Ha már létezik jól megosztható forméban, akkor miért nem adjuk oda? Ha meg odaadjuk, akkor miért jegyzetelne a gyerek az órán, ha utána úgyis kap egy jobb vázlatot?

A szépen elkészített Powerpointok helyett eddig általában az interaktív táblára jegyzeteltem, esetleg pár kép volt bekészítve, amiket feldobáltam a táblára. Az így keletkezett vázlatot azonban nem nagyon volt érdemes megosztani (részben azért mert elég csúnyán írok), a cél amúgy is az lenne, hogy maguk a diákok tanuljanak meg jegyzetelni. Az elmúlt hetekben azonban Ázsia földrajzát tanítottam és eszembe jutott egy alternatív megoldás. Egy Prezire raktam fel Ázsia térképét majd az egyes területekhez, amikor tanultunk róluk mindig odakerült egy-két kép, ami a fontosabb fogalmakkal kapcsolatos, esetleg magyarázatként egy szó alá. Az eredmény IDE KATTINTVA látható.