Nagyszabású konferencia készül március 20-án és 21-én Budapesten az ELTE-n természettudományokat tanító tanároknak. Az ingyenes esemény egyes napjaira külön is lehet regisztrálni. A konferencia ingyenes, sőt még ebédet is adnak! Részletek ITT OLVASHATÓK, regisztrálni IDE KATTINTVA lehet. A program nagyon izgalmasnak ígérkezik és két workshop erejéig még mi is képviseltetjük magunkat. Ráadásul az első napon még egy napfogyatkozással is kedveskednek a szervezők!

A Tisztaszoftver Program keretében a felsőoktatási hallgatók is ingyenesen tölthetik le 5 számítógépre, laptopra, és további 5 mobil eszközre a Word, az Excel, és a PowerPoint legfrissebb változatát – jelentette be Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár 2015. február 17-én, a győri Széchenyi István Egyetemen. A Tisztaszoftver Program lehetőséget ad a köz- és felsőoktatási intézményekben dolgozók és a diákok számára bizonyos Microsoft termékek és nyílt forráskódú szoftverek otthoni, ingyenes használatára. A program bővülésével minden diák 1 terabyte tárterületet is kap a Microsoft felhőjében. A Microsoft felajánlásának összértéke közel 8 milliárd forintot tesz ki évente a magyar felsőoktatásban.

Tanítás közben gyakran veszem elő régi egyetemi jegyzeteimet, vagy azért, mert utána akarok nézni vagy azért, mert kiemelkedő tehetségű vagy érdeklődésű diákjaim kezébe adom. Ahogy telnek az évek úgy lesznek ezek a könyvek egyre elavultabbak, de azt nem látom, ahogy gyakorló tanárként pár évente frissíteném az egyetemi jegyzeteimet. Ezért is örültem nagyon, amikor ráakadtam az ELTE Reader nevű oldalra (és mobil applikációra is) (ITT TALÁLHATÓ), ahonnan egyetemi jegyzetek érhetők el pdf formátumban.

A ma bemutatott oldal elsődlegesen a történelmet és társadalomismeretet tanítóknak lehet érdekes. Az oldal neve: 1000 év törvényei (ITT TALÁLHATÓ). A cím kicsit csalóka, hiszen valójában 1003 év törvényeit találjuk itt meg Szent István király dekrétomainak második könyvétől  a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényig.

Sajnos keresni nem tudunk az oldalon, de még így is remek forrás lehet a történelemórán, akármelyik korról is van szó. Nagyon jó lehetőség egyéni kutatómunkára (hasonlítsák össze a reformországgyűlések törvényeit az azt megelőzőkkel és az azután következőkkel például). De nem csak a történelemórán kerülhet elő az oldal, hanem akár nyelvtanból is, ahol a hivatalos jogi stílus, a hivatalos nyelvezet kerül szóba. De azt is megnézhetjük, miként változott ez a nyelvezet az elmúl száz évben (amióta magyarul írják a törvényeket).

A 21. századi tanulás, amiről részletesen ITT ÍRTUNK egyik fontos része a valós életből vett problémák megoldása. Nem elég, ha megoldandó feladatok elé állítjuk a diákokat, az az igazán jó, ha ezek a feladatok valódi, létező helyzetekről és problémákról szólnak. Ez elsősorban azért fontos, hogy a diák számára a tudás ne olyasmi legyen, amit csak az iskolában kell, sőt lehet használni, hanem valami olyan dolog, ami a mindennapi életben is hasznos. Gyermekkorom matematika példái Nekeresden és Kukutyinban játszódtak, a benne szereplő fizetőeszköz pedig a kizárólag a fitying és a fabatka volt. Nem véletlen, hogy mennyire meglepődtem, amikor először találkoztam olyan fizikapéldával, aminek nem lett egész szám a végeredménye, biztos voltam benne, hogy én rontottam el valamit.

Ha azonban valós adatokkal akarunk dolgozni akkor érdemes felkeresni a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság oldalát, ugyanis egészen hihetetlen adathalmazt tettek elérhetővé és jól kereshetővé (IDE KATTINTVA). Az Egységes hírközlés-, média- és mozgókép-statisztikai adatbázis egészen hihetetlen mennyiségű valós adatot tartalmaz, ráadásul olyanokat, amik akár még érdekelhetik is a diákokat. Hogyan változott a bűnügyi hírek aránya a hírműsorokban? Mekkora a különbség a tévézéssel töltött időben az egyes régiók között? Hogyan változott a reklámokkal kapcsolatos panaszok száma? Ha statisztikákat, függvényábrázolást akarunk tanítani, itt van hozzá bőven alapanyag. Természetesen nem csak a matematika lehet hasznos ez az adatbázis, hanem média órán és informatikán is.

Érdemes havonta visszanézni az Open Culture oldalára (ITT TALÁLHATÓ), hiszen mindig valami érdekességbe boltik az ember. Most egy érdekes film kapcsán látogattam meg az oldalt, amely IDE KATTINTVA nézhető meg, és még a tűzvész előtti, 17. századi Londont járhatjuk be egy izgalmas animáción. Nem kell hozzá angolul tudni és valóban elég látványos. Természetesen ez csak egy csepp a kultúra tengerében, hiszen most már 575 filmet nézhetünk meg és tölthetünk le, vagy éppen szemezgethetünk a leghasznosabb YouTube csatornák között. Most már egészen megdöbbentő az ingyenesen elérhető tananyagok, alkalmazások mennyisége, az Open Culture abban is segít, hogy menetet vágjunk az információ dzsungelének vasába.

Azon gondolkodtam, hogy talán érdemes lenne Halloween alkalmából anyagokat keresni, hátha fel lehet dobni vele a szünet utáni első órákat. Aztán végig néztem a TanárBlog eddigi Halloween kínálatát, és azt gondoltam, hogy talán felesleges lenne ehhez még újabbakat írni. Végül kaptunk eg levelet Szalay Katától (ex-PIL Akadémia), aki nem keveseb mint 8 újabb érdekességet, anyagot, feladatlapot osztott meg velünk. Kata anyagait IDE KATTINTVA lehet elérni a SkyDrive-on (és persze letölteni), íme egy SMART Notebook tananyag, ITT egy interaktív tökvájós játék, ITT TALÁLHATÓ egy A1 szintű kezdő tananyag, EZ egy durvább játék (interaktív kvázi-horror), de azért talán annyira nem vészes, EZ PEDIG egy gyűjtemény 10 ötlettel, végül pedig a New York Times teljesen kimerítő tananyagcunamija a témakörben. Azt gondolom, ebből lehet szemezgetni bőven!

A ma bemutatott oldal címe Motorsports Mathematics (IDE KATTINTVA) címe tulajdonképpen mindent elmond, bár valójában lehetne autóversenyzés és fizika meg matematika is. A lényeg, hogy az autóversenyzéshez kapcsolódó matematikai és fizikai ismereteket és feladatokat találunk itt. Külön oldal szolgál a tanároknak és természetesen a diákoknak is. Találunk ismereteket az egyes versenyekhez, autókhoz és versenyzőkhöz kapcsolódóan is.

Mint ahogy ez a brit tantervekben megszokott, az ismeretek szintekre vannak bontva (key stages), egy-egy szint nagyjából két tanévnek felel meg, így az ötödik szint az, amit tizenegyedikben kell tudniuk. A leírásokon, feladatokon kívül posztereket is találunk, amit kinyomtathatunk az osztályterem falára és persze vannak kinyomtatható feladatlapok is. Az biztos, hogy a fiúkat jobban fogja érdekelni, ha a mozgásokat így, az autóversenyzésen keresztül tanuljuk együtt, de talán a lányok érdeklődését is fel lehet kelteni.

Igazi aranybányát találtam biológiatanárok számára elsődlegesen az állatrendszertan tanításához. Érdemes azonban másoknak is megnéznie, az oldal ugyanis iskolapéldája annak, hogy miként lehet egy filmből tökéletes oktatási anyagok készíteni. Az alap ugyanis egy 2002-ben készült dokumentumfilm sorozat, melynek címe Shape of Life (Az élet formája). A hét egyenként egyórás film megtekinthető a neten is (IDE KATTINTVA), nagyszerű felvételek, logikus felépítés és ragyogó animációk mutatják be az állatok országát, a hangsúlyt a gerinctelenekre fektetve.

Az igazi csemege azonban a filmhez létrehozott oldal (IDE KATTINTVA). Itt megtaláljuk a filmet 3-5 perces részekre szabdalva. Minden rész címkékkel van ellátva így könnyen kereshető. Külön gyűjtemények mutatják az egyes állattörzseket, az animációkat, a nyilatkozó kutatókat és az állatok viselkedését bemutató részeket. A filmeket le is tölthetjük, így internetkapcsolat nélkül is használhatjuk. Tapasztalatom szerint a nagyságuk pont akkora, hogy az jól beépíthető egy tanórába. Az egyes részekhez természetesen kiadható anyagok, óravázlatok is tartoznak. Minden, amire egy tanárnak szüksége lehet. Az angol nyelv ne bátortalanítson el senkit, a pár perces animációkat akár hang nélkül, tanári narrálással is remekül felhasználhatjuk. Nagyon jó látni egy olyan oldalt, ami valóban a tanárok igényeinek megfelelően készült!

Nemrég mutattuk be a Moovly alkalmazást, amivel nagyon látványos animációkat készíthetünk egyszerűen (ITT ÍRTUNK RÓLA), készítettünk hozzá egy a használatát szemléltető videót is (EZ ITT VAN). Diákjaimnak is megmutattam a programot és azt is, hogy miként kell használni. Készítettem egy minta animációt is a newtoni törvényekről. Szorgalmi feladatnak kapták, hogy maguk is csináljanak ilyen, a mozgástörvényeket ismertető animációkat.

Az elkészült filmek (együtt a témakört bevezető kisfilmmel) IDE KATTINTVA nézhetők meg. Mindegyik viszonylag pontosan szemlélteti a törvényeket, de csak kevés van, ami a bemutatott példától igazán elrugaszkodva, valamilyen eredeti ötlettel állt volna elő (leginkább talán ez és ez). A záródolgozatból az is kiderült, hogy azok, akik készítettek videót, jobban meg tudták oldani a Newton törvényekkel kapcsolatos kérdéseket. Természetesen lehet, hogy azok fogtak neki ennek a szorgalmi feladatnak, akik amúgy is jobban értették, miről van szó, de én azt gyanítom, hogy fordított az oksági viszony. Akik legalább egy órán át foglalkoztak a filmkészítéssel, felmondták a szöveget, jobban meg is értették, hogy miről van szó.