Még mindig erősen tartja magát a szóbeli feleltetés, mint pedagógiai eszköz. Ami engem illet, én nem szoktam feleltetni, mégpedig jó okkal. Arra gondoltam ugyanakkor, hogy érdekes lehet végignézni a szóbeli feleltetés mellett szóló érveket és azok cáfolatát. Itt is, mint szinte minden pedagógiai gyakorlatban, a legfontosabb szerepe annak van, hogy a tanár milyen 'hittel' végzi a munkáját. A pedagógiai hit igen erős, mélyen rögzült és nehezen módosítható erőtér, amelyben minden elem szorosan kapcsolódik egy, a tanításról (jobb esetben a tanulásról) kialakult képhez a tanár fejében. Erre természetesen rátevődnek a pedagógus személyiségjegyei, amelyek szintén befolyásolják szakmai működését, Nézzük, hol a feleltetés helye ebben a gyakorlatban.

A házi feladat mindig nehéz kérdés, főleg abban a pontrendszerben, amit én (is) használok. Ez ugyanis feltételez felelősségtudatot, és biztosít autonómiát - abban a tekintetben, hogy a diákok nem csak abba szólhatnak bele, hogy hogyan tanulnak meg valamit, hanem arról is dönthetnek (bizonyos keretek között), hogy mit szeretnének megtanulni. Mondanunk sem kell, hogy ez - főleg a pontrendszer bevezetését követő szakaszban - arra sarkallja a diákokat, hogy olyan feladatokat válasszanak, amelyek könnyen mennek - így lehet sok pontot szerezni. Komoly lépés (mit lépés, Bob Beamon-szerű ugrás), amíg afelé is elmerészkednek, ami nehezen megy. Ebből adódik gyakran, hogy ha egyszer sikerült megtanulni pl. a hivatalos levelet angolból, akkor minden szinten kapok attól a diáktól akár 3 hivatalos levelet is. Ennek a helyzetnek a megoldásában segíthet a Házi feladat bingó, amire a lapozás után mutatok egy példát.

Elég régen volt már, de a mai napig emlékszem azokra az időkre, amikor az ELTE angol szakán a nyelvi alapvizsga egy C-test nevű teszt volt. Akkor kevéssé szerettem, de utólag belegondolva elég érdekes képet ad egy tanuló nyelvtudásáról. Ha arra nem is biztos, hogy javasolnám, hogy kizárólag ennek alapján alkossunk képet az idegennyelvi kompetencia helyzetéről, egy feladatnak feltétlenül érdekes, és gondolkodtató. A lényeg: egy szöveget úgy preparálunk, hogy az első és az utolsó mondatot békén hagyjuk, a tulajdonneveket szintén nem bántjuk, majd minden egyéb szó felét (vagy egyel több betűt) kiveszünk. Így pél___ (például) egy mon__ ilyen lyukakkal van tele. Nagyon izgalmasan mozgatja az agyat, és tényleg sokkal összetettebben tudni kell értelmezni a mondatot, mint egy átlagos lyukas szöveg feladatnál. A teszttípust elnézve jogosan merül fel a kérdés, hogy ha ilyen szabályos a szerkesztés, akkor hogyhogy nincs rá számítógépes program? Hát persze, hogy van :) IDE KATTINTVA rögtön ki is próbálhatunk egyet (lehet letölthető, nyomtatható szöveget, vagy interaktív feladatlapot is készíteni, a dolgunk csupán annyi, hogy befolyassuk a szöveget). Figyelem, a magyar ékezetes karaktereket sajnos megtagadja a rendszer.

Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot! - írja Eszterházy Péter, diákjainkat pedig gyakran ilyen helyzetbe hozzuk. Gyakran azért nem csinálnak meg jól egy feladatot, mert nem egyértelmű, hogy pontosan mit is várunk el tőlük. Fokozottan igaz ez a kreatív feladatok, projektek, önálló munkák esetében. Az értékelőtáblázatok alkalmazása segíthet ezen a problémán. Az ilyen táblázatokban szerepelnek az értékelés szempontjai és azok egyes szintjeinek rövid leírása is. (Írtunk ilyenekről ITT és ITT). Most a Microsoft Teams rendszerbe került be a lehetőség, hogy ilyenekkel segítsük a diákok munkáját, megmutatjuk, hogyan lehet használni:

Amikor egy tanár nekiáll száítógépeket (mobilokat) használni az óráján, jellemzőan a következő fejlődésen megy át: 1) De jó! Ezekkel az eszközökkel remek teszteket tudok csinálni! A diákok azonnali visszajelzést kapnak, versenyezhetnek, amitől nő a motivációjuk! majd ezt követi a 2) Teszteket a diákok is tudnak csinálni! Sokkal jobban megtanulják a dolgokat ha nekik maguknak kell teszteket összerakniuk! És így még nekem is valamivel kevesebb dolgom lesz!

A 2. fázist aztán gyakran csalódás követi, a diákok által készített tesztek ugyanis gyakran csapnivalóak és minden olyan tünetet mutatnak, amiktől ezek az automatizálható tesztek rosszak. A kérdések vagy teljesen triviálisak, vagy olyan részletekre, irreleváns adatokra kérdeznek rá, amiknek a valódi megértéshez nem sok köze van. Mi lehet a továbbfejlődés?

Tarczal-Márta Edit írása

Nyár lévén az előző évi anyagaimat rendezgetve bukkantam rá a spiral.ac alkalmazásban elkészített kérdéssoraimra. Az alkalmazást Hipersulis kollégáim ajánlották figyelmembe és Böngyik Edit kolléganőm küldött róla egyik este egy rögtönzött leírást. Ettől kezdve teljesen „bespirálozódtam”. Azaz a Spiral (ITT TALÁLATÓ) alkalmazás Quickfire részét használtam a tanítási órákon előzetes tudás felmérésére, matematikát tanítván a fogalmak számonkérésére óráról-órára, összefoglalásnál a rendszerezésre, óra végén annak ellenőrzésére, hogy mit sikerült elsajátítani az aznapi anyagból, tehát tulajdonképpen olyankor, ha a feltett kérdésemre a válasz egy- egy szó vagy kifejezés volt. Az alkalmazás lehetővé teszi, hogy egyénileg számon kérjük a diákjainkat. Tulajdonképpen csak a tanárnak van szüksége regisztrációra, (elég hozzá egy gmail fiók, egy facebook-, egy twitter- vagy egy edmondo regisztráció) laptopról, asztali gépről, tabletről, de akár saját telefonjáról is elindíthatja a kérdéseket. A diákok egy tanár által adott kóddal tudnak belépni és belépéskor nevet adni maguknak. A kérdések a diákok mobil eszközein jelennek meg. Minden diák beírja a válaszokat, majd elküldi a tanárnak. A tanár ahányféle válasz érkezik, annyiféle keretben látja a válaszokat. A keretek jobb felső sarkában lévő számok jelzik azt is, hogy hányan adták ugyanazt a választ egy-egy kérdésre, erre kattintva megjelennek a válaszadók nevei is. Na persze a válaszok adásánál már csak a kérdések feladása egyszerűbb. Létrehozásukhoz csak a Quickfire-re kattintunk majd címet adunk a kérdéssorunknak és feltesszük a kérdéseinket. Nem szabad elfeledkezni a mentésről sem, ami a jobb felső sarokban található pipával történik. A feladattípusok alatt oktató videók találhatóak, amelyek bemutatják az alkalmazás használatát. Mindenkinek hasznos időtöltést kívánok a programmal.

Csinos feladatlapokat rakhatunk össze a Wizer alkalmazással (ITT TALÁLHATÓ, amit aztán könnyen meg is oszthatunk a diákjainkkal és más tanárokkal is. . A feladatlapokba sok feladattípust rakhatunk (érdekesség a rajz, ahol a diákok maguk rajzolhatnak) és megadhatjuk a jó választ is természetesen. Az elkészült feladatlap megosztható a diákokkal, akiknek szintén regisztrálniuk kell. Az eredményeket aztán láthatjuk. Nagy előny, hogy válogathatunk is számtalan elkészült feladatlapból, ami arra is jó, hogy ötleteket gyűjtsünk.

Az Office 365 csomag egyik hasznos része az Űrlap, amivel kérdőíveket, teszteket állíthatunk össze. Nagy előnye, hogy diákok bejelentkezhetnek az O365 azonosítójukkal és így biztosan megfelelő emberekhez köti majd a válaszokat. Az Űrlap sokat szépült az elmúlt hónapokban, témát választhatunk a kinézetéhez és kifejezetten jól szűkíthetjük a megadható válaszokat is. A mostani újdonság, hogy már videót is rakhatunk a kérdés mellé, így:

Izgalmas látni, ahogy az azonnali visszajelzést adó alkalmazások egyre gyorsabban fejlődnek. Talán a Socrative volt az első ilyen alaklmazás, aztán jött sorban a többi a Geddit, a Soapbox mindegyik egyik kicsit mást, egy kicsit többet tudott, mint a többi. Most bukkantunk rá egy még újabbra, aminek Answerpad a neve (ITT TALÁLHATÓ). Tud mindent, amit az ilyen alkalmazásoktól elvárnánk: felvihetünk osztályokat és készíthetünk nekik kvízeket vagy feladhatunk azonnali kérdéseket is, amikre a diákok a megadott kód beírásával tudnak válaszolni. Ahogyan ez szinte már elvárás, van hozzá Androidos és iOS-es alkalmazás is, így a diákok akár a mobiltelefonjukról is megadhatják a választ. Ami az Answerpad igazi különlegessége, hogy a diákok rajzban is válaszolhatnak, mi pedig láthatjuk, hogy mit rajzolnak. Sőt megadhatunk pár alapképet is (az ingyenes verzióban csak párat), amire rajzolhatnak, például egy koordináta-rendszert.

A diákok szeretnek játszani, gyakran még az sem tűnik fel nekik, ha közben tanulniuk is kell. Erre az alapgondolatra épít a FlipQuiz nevű oldal, ahol a korábban a tévében látható Mindent vagy semmit mintájára készíthetünk játékot (IDE KATTINTVA). Témakörök vannak, azokban különböző pontértékű kérdések. A diákok választanak egy témakört, megkapják a kérdést és felelnek rá, ugyan látszik a válasz is, de azt, hogy az ő válaszuk helyes olt-e (így plusz vagy mínusz pontot érdemelnek-e) már a tanár döntheti el. A égén persze az nyer, aki a legtöbb pontot gyűjtötte.