A fák, főként az óriási és ősöreg fák szinte mindenkit lenyűgöznek, nincsenek ezzel másképp a Dendromania oldal szerzői sem (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon megpróbálták összegyűjteni hazánk legnagyobb, leglenyűgözőbb fáit. Minden fáról rövid kis leírás, fénykép és pontos GPS koordináták találhatók meg. Kereshetünk fafajokra is és térképen is láthatjuk, hogy hol helyezkednek el. Ha kellően elszántak vagyunk, még saját magunk is hozzáadhatunk a gyűjteményhez. Íme pár ötlet, hogy miként lehet használni az oldalt a tanításban:

Nagyszerű projekt lehet, ha a diákoknak társasjátékot kell készítenie. Nálunk több tantárgyból van ilyen projektfeladat, történelemből például a Nagy Felfedezések korából készítenek játékot, biológiából Utazás az emberi testben címmel vagy az evolúció szabályait bemutatandó, matematikából a valószínűségszámítás esetében kell új játékot kitalálniuk. A lényeg, hogy a játék tükrözze a megtanultakat, lehetőség szerint modellezze a megtanult mechanizmusokat is. A kevésbé ötletes megoldások kvíz-jellegűek, de születnek igazi gyöngyszemek is. Most arra is lehetőség van, hogy ezek a játékok ne csak az osztálynak készüljenek, hanem egy országos pályázaton mérettessenek meg. A Magyar Társasjátékos Egyesület írt ki ugyanis pályázatot printjátékokra (IDE KATTINTVA), a printjáték tulajdonképpen egy pdf fájl, ami tartalmazza a táblát, a figurákat és a szabályt is, ilyenek versenyezhetnek február 22-éig.

Mikor is észlelték elsőként hazánkban a törpesármányt? Biztosan sokakat égetett ez a kérdés, de amióta megjelent a Magyar Madártani Egyesület oldalán Magyarország madarainak listája (IDE KATTINTVA), ez már nem lehet gond. A megfelelő oldalra kattintva (IDE) egyértelművé válik, hogy 1988-ban fogták az első példányt (én csak tudom, mert ott voltam). Persze ennél sokkal több dologra is használható ez a remek oldal, ahol minden hazai madárfajról található leírás, kép pontos adatok a vándorlásáról, ha lehet, akkor még film is.

A Body Visualiser nem testépítők gyűjtőhelye, hanem egy olyan oldal, ahol a testalkatunkat alakítgathatjuk. Meg kell mérnünk magunkat, aztán ahhoz alakíthatjuk a testünk különböző méreteit (pl. mellkas szélessége stb.). A végén beállíthatjuk azt is, hogy hány órát edzünk egy héten, és ehhez képest látszik a testalkatunk változása, alakulása. Összességében érdekes összefüggéseket találhatunk, jó eljátszani a számokkal egy kicsit.

Nem frissül ugyan nagyon gyakran, de mégis kiváló forrás a Network.hu mikroszkópos oldala (ITT TALÁLHATÓ). Nagyon sok ismertető, eljárás és eszköz leírása és még több élőlény képe található rajta. Ha akár mi magunk szeretnénk egy kicsit felfrissíteni az ismereteinket, mielőtt a diákokkal egy-két mikroszkópos órát rendeznénk, akár pedig a mikroszkópozás után érdeklődik egy tanítványunk, érdemes egy kicsit körülnézni itt. Nagyon szépek a képek és sok ötletet is adnak ahhoz, hogy mit érdemes megvizsgálni, a blogban pedig komoly tanácsokat találhatunk a mikrovilág megifigyeléséhez.

Sok különféle oldalt mutattunk mr be, amik az emberi test felépítésével foglalkoztak (pl. ITT, ITT, ITT és ITT vagy éppen ITT). Van köztük 3D-s, ultramodern és pörgő-forgó is, Fodor János oldala (ITT TALÁLHATÓ) egyik sem ezek közül, viszont van egy behozhatatlan előnye: magyarul van. Fodor tanár úr az áoló képzéshez hozta létre eredetileg az oldalát, de nagyon sokan használják olyanok is, akik máshol, más tárgyat tanulnak. Az anyag mélysége túl meg a középiskolai szinten, de még így is remekül használható akár az emelt szintű érettségire készülésben is. A divatjamúlt web dizájn ne rettentsen el senkit, a tartalom teljesen naprakész!

Lassan zárul a Scientix program, az EU természettudomány-oktatást segítő projektje. Ennek egyik része a fordítási szolgáltatás, bármely, az oldalon talált anyagot lefordítanak bármilyen EU-s nyelvre, ha legalább hárman kérik azt. Ehhez regisztrálni kell az oldalon és már kérhetjük is a magyar nyelvű anyagokat. ITT ÍRTUNK például a mérnöki tervezést tanító, remek anyagokról. Érdemes böngészni egy kicsit, mert nagyon sok jó anyag van!

Eljutottunk arra a pontra, hogy már nem etikus más módszerekkel tanítani. - mondja egy tudós a kutatáson alapuló természettudomány tanításról a Nature hetilap ehéten megjelent, az oktatással foglalkozó különszámában (ITT OLVASHATÓ). A szám címe: A 21. századi tudós kinevelése és a benne olvasható cikkek azzal foglalkoznak, miként változott a természettudományok tanítása az elmúlt években és milyen változásokra lenne még szükség. A legfontosabb lépés, hogy az oktatás kutatása komoly lépéseket tett afelé, hogy a természettudományok módszereivel dolgozó, komoly tudomány legyen. Ebben elévülhetetlen érdemei vannak a Nobel-díjas fizikusnak, Carl Wiemannak (róla ITT beszéltünk hosszabban).

Sok tudós szerint jelenleg folyik a földi élet történetének legdrasztikusabb, legnagyobb tömeges fajpusztulása, ami leginkább az emberi tevékenység következménye. Érdemes ezt minél jobban tudatosítani a diákjainkban, hogy belőlük már környezettudatos felnőttek legyenek. Ebben lehet segítségünkre az ARKive a webes Noé bárkája (IDE KATTINTVA). Az oldalon részletes leírásokat találunk veszélyeztetett fajokról, élőhelyekről és azokról, akik a fajok védelméért dolgoznak. Az egyes fajokról adatlapot is nyomtathatunk. Az oktatási szekcióban remek óravázlatokat is találhatunk.

Krízisben van a természettudományok oktatása jelentik ki sokan és sokszor. Az USA, az Európai Unió komoly programokat indít, hogy megoldja a válságot. Ezek a programok (amiket például a Scientix oldalon találhatunk meg) elsődlegesen a természettudományos pályák és szakmák népszerűsítéséről szólnak, ugyanis a világgazdasági versenyben jelent hátrányt, ha nincs elég informatikus, mérnök, kutató, világszerte a legtöbb szabadalmat már most is Kínában nyújtják be, Európa igencsak le van maradva. Mindeközben a tudományos pályák népszerűsége az egyes országokban fordítottan arányos a fejlettségi indexszel. Miközben Norvégiában és Japánban nem érdekli ez a karrier a gyerekeket, Gabonban és Szváziföldön az diákok álma, hogy tudósok, mérnökök legyenek.