A tudomány működését gyakran a tudománytörténetből lehet jól megérteni, de kevés lelekölőbb dolog van, mint amikor diákok wikipedia szócikkekból sorolnak életrajzi adatokat. Hogyan lehetne ezt egy kicsit élőbbé tenni? Természetesen itt is segítségünkre lehet a mesterséges intelligencia, mutatun agy jól használható promptot és még ahhoz is adunk ötleteket, hogy miként lehet ezt egy foglalkozásban felhasználni.

Sokat beszéltünk mi is itt, a TanárBlogon, olyan eszközökről, amelyek Ai segítségével ígérik a javítás megváltását tanároknak. Miért is töltene el egy pedagógus órákat esszék fölé görnyedve, amikor egy AI ugyanazt 3 perc alatt megcsinálja, és ráadásul sokkal részletesebb értékelést ad? Sok oka lehet, amiért mégsem Ai-val javíttatunk, és sok veszélyt jelenthet, ha egy algoritmusra bízzuk magunkat. Ezeket a lehetséges veszélyforrásokat (is) végigvesszük, mielőtt egy olyan eszközt ajánlunk, amely (jelenleg) ingyenesen, és 3 lépésben javít esszéket.

A HVG 360 digitális lapjain jelent meg pár napja egy cikk (ITT TALÁLHATÓ), amely arról szólt, hogy egyetemeken az AI használata nem, hogy nem motiválta volna a hallgatókat, de még azoknak is elvette a kedvét, akik 'jó tanulók' voltak. Ahogy a cikkből kiderül: A rosszabb tanulók örültek, hogy találtak egy könnyebb utat a jobb jegyek eléréséhez, a jobb hallgatók viszont arra jöttek rá, hogy nem érdemes fáradozni a hagyományos tanulás módjaival, ha mások sokkal kisebb energiabefektetéssel is elérik azt, amit ők. Mit jelenthet ez? Hogyan lesz valóban egy demotiváló, legjobb esetben érdektelen vagy közömbös eszköz a mesterséges intelligencia, és vajon mit ronthattak el a cikkben nyilatkozó oktatók? Megpróbáljuk összegyűjteni a tanulságokat, hogy ne ilyen 'kísérletek' mentén alakítsunk ki véleményt az AI használatáról. Ha rossul hasznoljuk, rosszul működik. Kíváló dolog a kocsikon a kerék, de ha lapjával szereljük fel, könnyen úgy tűnik, hogy rossz és értelmetlen találmány. Vagy a költő szavaival: 'kilincsemet rángatta ordítva, jól csinálta, csak fordítva'.

A mesterséges intelligenciára épülő alkalmazások nem fogják helyettesíteni a tanárok munkáját, de kifejezetten megkönnyíthetik azt. Már korábban is utaltunk arra, hogy milyen hasznos lehet, ha például egy feladat mintájára akarunk egy másik csoprotot készíteni. Kicsit hasonló használat, amikor egy egész feladatgyjteményt akarunk létrehozni vele és ebben a munkában még egészen meglepő dolgok is kiderülnek a ChatGPT-ről!

Itt a szeptember, ismét beköszönt a tanmenetek írásának fantasztikus időszaka. Természetesen ez is más lesz, mint eddig, hiszen ez az első olyan év, amikor már akár a tanmenetek írásában is segítő jobbot nyújthat minden megfáradt pedagógus számára az AI. A kérdés csak az, hogy miként? Az alábbiakban mutatunk pár ötletet, amivel értelmesen, és rövidebb idő alatt lehet elvégezni ezt a feladatot. Ha nincs ChatGPT-d, akkor se csüggedj, mert egy erre kiválóan alkalmas eszközt is ajánlunk a cikkben!

Remek kis játékot ajánlunk ma, amely ráadásul vicces is, és remek időtöltés - akár ahhoz is, hogy bevezessük a diákokat a mesterséges intelligencia világában. Külön izgalmas, hogy versenyt is lehet indítani, mert pontokat kapunk a helyesen felismert képekért. A játék egyszerű; nem kell mást tennünk, mint 4 képből kiválasztani, hogy melyiket generálta AI. Összesen 4 életünk van, és a pontokat végül vicces megosztani. A lapozás után mutatjuk a linket.

"Bemásolom a feladatot, majd kimásolom a megoldást" - gondolja sok diák a mesterséges intelligencia felhasználásáról. Bár itt a TanárBlogon egy komplex - kezdőtől haladóig, valamint az egyéni megismeréstől a rendszerszintű iskolai használatig terjedő AI protokollt dolgozunk éppen ki, talán azoknak, akik ezen a hosszabb úton (még) nem szívesen indulnak el, mégis igényelnek némi segítséget abban, hogy mit mondjanak a diákjaiknak, készítettünk egy rövid ajánlást. A lapozás után arról lesz szó, hogy a beadandók, esszék stb. vonatkozásában hogyan használhatja egy diák az AI-t értelmesen, nem csalásra.

A mesterséges intelligencia könnyen tnik valamiféle varázslatos dolognak. Arthur C. Clarke törvénye szerint az igazán fejlett technológia megkülönböztethetetlen a mágiától, amit jó lenne elkerülni. Ezért is érdemes foglalkozni azzal, hogy a diákok megértsék, valójában mi is történik valójában, amikor a mesterséges intelligenciát használjuk. Az elmélet megtanítása mellett vagy akár helyett is hasznos lehet, ha a diákok gyakorlatban is megismerik ezeket az eszközöket. Ebben segít az az alkalmazás, amit bemutatunk.

Aki megpróbálta már az iskolában, az órán felhasználni az AI chat alkalmazásokat (pl. ChatGPT vagy Copilot), tudja, hogy az egyik legnagyobb akadály a regisztráció - ahhoz, hogy ezeket az eszközöket használhassuk, be kell regisztrálnunk, ami több szempontból is aggályos - egyrészt nem szeretnénk erre kényszeríteni senkit, ha nem akar, ne kelljen adatokat megadni, másrészt ezek a weboldalak adatokat gyűjtenek, és ezzel tréningezik a GPT-ket. Végül ott a regisztráció őrülete, ami valahogy az elmúlt 25 éven nem lett kisebb - egy tréningen egy 20 fős csoportot regisztráltatni bármilyen alkalmazásra, weboldalra legalább 15 perc, és nem fog mindnekinek sikerülni. ma sem. Mindezekre a dilemmákra megoldást adhat a weboldal, amiről a lapozás után írunk!

Nehezen megy a diákoknak a tanulás? Nem akarnak/szeretnek semmit memorizálni? Milyen kézenfekvő megoldás, hogy próbáljuk meg 'megzenésíteni' a tananyagot, hiszen mindneki szereti a dalokat, és sokkal fülbemászóbb, ha énekelni kell a szorzótáblát, és nem magolni. De vajon így van-e? Kétségtelen, hogy az AI forradalom lehetővé teszi lassan számunkra, hogy bármiből kedvünk szerint dalokat írjunk. nem nagyon jó dalokat, de már élvezhetőt. Ennek előnyeit, hátrányait, lehetőségeit, egy konkrét gyakorlati alkalmazását és erős kritikáját mutatjuk be ebben a cikkünkben, alkalmazást ajánlunk hozzá, valamint megosztunk néhány már elkészült művet.