A micro:Bit eredendően azért született meg, hogy bevezesse a programozás rejtelmeibe a fiatalokat. legtöbben a blokkprogramozós MakeCode felülettel kezdik az ismerkedést és az nagyon hasznos is ahhoz, hogy az első lépéseket megtegye bárki és gyorsan legyen sikerélménye. De hogyan tovább? Miként lehet az egyszerű feladatokon továbblépni? Az egyik lehetőség a robotika, különféle készletek érhetőek el, amiknek az agya egy kis micro:Bit, más projektekben okosotthont lehet vezérelni az eszközzel. Azonban a mindenféle kiegészítők nélkül is tovább lehet lépni a komolyabb programozás felé. Akár úgy is, hogy ahhoz a nyelvtanból tanultak is hasznossá legyenek.

Lehet izgalmas a nyelvtan vagy kötelezően a tanár és a diák számára is a szükséges(?) rossz, amit túl kell élni? A válasz természetesen igen, hiszen a nyelvészet az utóbbi évek egyik legizgalmasabb tudományága, ami a kognitív tudományokkal karöltve izgalmas és érdekes dolgokat tár fel az emberi gondolkodásról. A nyelvészet egyik érdekes ága a nyelvtörténet, mindenkit érdekel, hogy honnan is jönnek a szavaink, melyik milyen régi. Ebben az izgalmas kutatásban segíthet a Nyelvtudományi Intézetoldalán bárki számára hozzáférhető Magyar Történeti Szövegtár (IDE KATTINTVA), amiben szavak előfordulására kereshetünk rá (a kamásli például 1864-ben fordul elő elsőként) és izgalmas felfedezésre csábít. Külön érdekesség, hogy saját magunknak készíthetünk saját alkorpuszokat is, például csak egy-egy író műveiből.

A nyelvtan nem véletlenül egyszerre rettegett eleme sok angolul tanulónak, valamint az egyetlen olyan 'dolog', amely valóban az angoltanár kiváltsága. Köztudomású hogy a nyelvtanár az, aki igazából semmihez sem ért, de mindenről beszél (egy nyelvkönyvet végiglapozva a környezetvédelemtől a demográfiáig rengeteg témával találkozunk, amelyek jó esetben külön végzettséget igénylő kérdések, mégis - nyelvtanárként - ezekkel mind foglalkoznunk kell az órán. Hál'istennek itt a nyelvtan, amit nem vehet el tőlünk senki - kivéve a modern szakirodalom, amely teljes gőzzel a nyelvtan kiszervezésére törekszik, ráadásul úgy, hogy már a vizsgákon is sorra szűnnek meg a nyelvhelyességi feladatlapok. Hát, ez a szomorú sorsunk. Ebben némi vigaszt nyújt a British Council videó gyűjteménye ITT TALÁLHATÓ, amelyben kezdőknek magyarázzák el közérthetően, hogy nyelvtan ügyben merre hány óra. Érdemes rákattintani egy percre, esetleg megosztani kezdő tanítványainkkal.

Remek ötlettel állt elő a Helyesírás.hu. Eddig csak az oldalra látogatva lehetett ellenőrizni, hogy vajon helyes-e, amit gondolunk. Már a szolgáltatás elindulásakor, ITT írtunk róla részletesebben. Most azonban egy Chrome bővítmény segítségével házhoz jön a helyesírás. Nem kell mást tennünk, mint IDE KATTINTANI, és máris telepíthetjük a Google Chrome-ba a nagyon egyszerű és praktikus kiegészítőt. Ezután pedig semmi ahányszor elbizonytalanodunk, egyetlen kattintással ellenőrizhetjük magunkat.

Kevés nagyobb vállalkozás van, mint egy nyelv komprehenzív nagyszótárát elkészíteni. Jellemzően évtizedekig tartó munka, és amint készen lenne már jöhetnek is a javítások és a pótkötetek. Készül a magyar nyelv nagyszótára is a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében. Eddig az A-Ek címszavak készültek el és jelentek meg. Nagy örömünkre online formában is, szabadon elérhetően, IDE KATTINTVA. Az egyes címszavaknál forrásokat is kapunk olyan helyekre, ahol előfordulnak. A tanításban külön hasznos, hogy a címszókhoz egy link is tartozik, amivel követlenül hivatkozhatunk rájuk, például így: díbol.

A mesterséges intelligencia egyre több téren hódít. nem meglepő, hogy botokkal csetelni nem teljesen új dolog, mi is írtunk már évekkel ezelőtt a Mikulás robotról, aki válaszolgatott nekünk egész értelmesen. A Microsoft érdekes új fejéesztése a Project Murphy, ahol egy robotnak Mi lenne, ha ... típusú (angolul: What if...) kérdéseket tehetünk fel, Mi lenne, ha Donald Trump fekete lenne (ilyenkor egyébként még képet is kapunk, ahol egy fekete bőrű Donald Trump mosolyog vissza ránk), de én megkérdeztem, hogy mi lenne, ha Beethoven egy kislány lenne. Szintén kép is volt a válaszban, bár kissé inkább zavarba ejtő :) Murphy-vel Skype-olhatunk, vagy Messengeren csetelhetünk. Először IDE KELL KATTINTANI, majd kiválasztani az alkalmazást (jelenleg Skype, vagy Messenger), majd bejelentkezni.

A Microsoft legújabb oktatási kezdeményezése, hogy hekkeljük meg a tanítást (hack the classroom), azaz találjunk ki olyan tippeket, trükköket, amikkel bevezethetjük a 21. századi pedagógiát a tanterembe. Ennek keretében ötletpályázatot is hirdettek, aminek az eredményéről mi is írtunk (ITT). A nyertes ötletek között a macedón Maria Petreska hekkje, az Edge böngészővel órai anyagok készítése. Kicsit továbbgondoltam és rájöttem az ötlet továbbfejleszthető kitöltős feladatok készítésére. Mutatom i, miként:

Szeptember 1-étől (1-jétől?) hivatalos a magyar helyesírási szabályzat legújabb 12. kiadása. Mielőtt még a boltba rohannánk, hogy megvegyük, érdemes tudni, hogy az egész online is elérhető, ingyen. Elég csak IDE KATTINTANI. Az oldalon a teljes szabályzat megtalálható, kereshető, olvasgatható, hivatkozható. Egyedül a szószedet hiányzik, de azt nem csak pótolja, hanem még felül is múlja azt az Akadémia helyesíási ellenőrző eszköze (ITT VAN).

Nagy kedvencem az Economist, és most is egy csodálatos ötlettel álltak elő. Mi lenne a világgal, ha ...? címmel a jövőbeli eseményekre probálnak szcenáriókat gyártani (ITT TALÁLHATÓ az oldal). Mi lesz a világgal, ha megtáamdnak egy NATO tagországot, ha felbomlik Oroszország, ha Hillary Clinton lesz az elnök, vagy éppen ha tényleg megnő az orrunk, ha hazudunk. Összesen 20 kérdésben találunk érdekes információkat ... ezek lehetnek audiók, videók, vagy szövegek. Akár tematikusan feloszthatjuk a leírásokat, vagy választhatnak a diákok egy-egy érdekesebbnek tűnő jövőképet és arról beszámoilhatnak egymásnak.

A ma bemutatott oldal elsődlegesen a történelmet és társadalomismeretet tanítóknak lehet érdekes. Az oldal neve: 1000 év törvényei (ITT TALÁLHATÓ). A cím kicsit csalóka, hiszen valójában 1003 év törvényeit találjuk itt meg Szent István király dekrétomainak második könyvétől  a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényig.

Sajnos keresni nem tudunk az oldalon, de még így is remek forrás lehet a történelemórán, akármelyik korról is van szó. Nagyon jó lehetőség egyéni kutatómunkára (hasonlítsák össze a reformországgyűlések törvényeit az azt megelőzőkkel és az azután következőkkel például). De nem csak a történelemórán kerülhet elő az oldal, hanem akár nyelvtanból is, ahol a hivatalos jogi stílus, a hivatalos nyelvezet kerül szóba. De azt is megnézhetjük, miként változott ez a nyelvezet az elmúl száz évben (amióta magyarul írják a törvényeket).