A Geography games nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ) az, aminek mondja magát. Földrajzi tudást sajátíthatunk el érdekes (még ha nem is úttörően kreatív) játékokkal. A szokásos 'Afrika országai', vagy 'Európa országai' játékok mellett vannak érdekesebbek is - például hegyek, szorosok, tengerek, óceánok stb. Összességében nem annyira újszerű, de esztétikus és jól használható az oldal.

A BBC ismét segít egy alapvetően unalmas témát érdekesen feldolgozni. A Destination impossible nevű játékban (amely egyébként IDE KATTINTVA érhető el) egy városban kell eligazítani embereket. Utasításokat kapunk, ezeket követve 8 embernek összesen 16 cél elérésében segédkezhetünk.

A Discovery Channel egy újabb izgalmas fejlesztéséről számolunk ma be (ITT TALÁLHATÓ), amelyben vulkánokról van szó. Szemléltetik a törésvonalakat is földgömbön, utazást tehetünk egy vulkán belsejében, de a legizgalmasabb talán az, hogy egy rendkívül egyszerűen kezelhető szimulációs programmal elkészíthetjük saját vulkánkitörésünket. Miután a vulkán kitört, elemezhetjük a következményeket, illetve új paramétereket megadva újra próbálkozhatunk. Nagyon érdekes, egyszerű játéknak tűnik!

Az ENSZ készítette az Against all odds (ITT TALÁLHATÓ) című játékot, amelyben egy menekült bőrébe bújhatunk. Most jutottam hozzá, hogy több szinten, több csoportban is kipróbáljam a játékot, és azt kell mondanom, hogy megérte! Középfokon volt az egyik, picit jobb a másik csoportom, akikkel játszottuk. Amit csináltunk: bevezettük a játékot, megnéztük a rövid intro-t, majd mindenki (párban) a gép előtt ülve elkezdett játszani. Összesen 3 fő részben egyenként 4-4 kisebb feladatot (állomást) találunk (pl. a befogadó országban munkát találni, elmenekülni otthonról, megtanulni helyesen válaszolni a rendőrségen feltett kérdésekre). Ha az egyik feladat nem sikerül (pl. nem találunk ki a városból), az oldalt frissítve át lehet ugrani, és tovább lehet menni - ez volt az egyik legnagyobb előnye a játéknak. Mindeközben rengeteget kellett olvasniuk a gyerekeknek, állandóan döntéseket kellett (közösen) hozniuk, ráadásul sok olyan dologra csodálkoztak rá, amit azelőtt egyáltalán nem értettek, éreztek. Szintén pozitívum, hogy átlagos gépeken egyszerre 10 állomáson is gond nélkül futott a játék. Végül - házi feladatként - el kellett képzelniük, hogy mindez velük történt meg, és egy személyes beszámolót kellett írniuk. Megdöbbentően jók is lettek, arról nem is beszélve, hogy mennyit tanultak angolul. A lapozás után két 11. osztályos diák fogalmazása található, angolt tanítóknak (de csak angolul tudóknak is) érdekes olvasmány szerintem.

Régóta kerestem egy olyan oldalt, online szintetizátort, amivel a zongorát tudom helyettesíteni és azt az osztályban ülő minden gyerek látja (projektorral). A TanárBlogon találtam a Kisstunes (ITT TALÁLHATÓ) oldalt, ami pont ezt a célt szolgálja. (Mást is, de én  jelenleg erre használom) Főleg emelt szintű ének tanításhoz és szolfézs órákon nagyon jól használható. Hangközöket, hármas és négyeshangzatokat nagyon jól lehet vele tanítani. Én így csinálom: Nagyon fontos, hogy mindennek ÉNEKELVE kell elhangzania, mert akkor tudják a gyerekek a válaszukat ellenőrizni. Legyen a példa egy tiszta kvint hangköz pl. d' hangra. (5 hang távolság, d'-a') Én elénekelem, hogy "tiszta-kvint (a fenti két hangon) d-re", a gyerekek ugyanezt énekelik a válaszban, az általuk jónak vélt abc-s névvel. Azt mindjárt le is játsszák a "zongorán" és azonnal hallják, ha valami nem megfelelő. Meg tudják mondani, ha nem jó a válasz, hogy felfele vagy lefele kell-e a hangot módosítani, és mivel előttük a billentyűsor, azonnal megmondják a javított hang nevét is. Ez nagy segítség vonós és fúvós hangszert tanuló gyerekeknek és azoknak, akiknek nincs otthon semmilyen "zongoraféle". A szolfézs 3. osztálytól nem lehet a házi feladatot sem hangszer nélkül elkészíteni rendesen, ezért a gyerekek ezt a "lapot" otthon is használják. Fontos, hogy amit leír, azt azonnal hallja is, mert csak így rögzülnek a "hangképek" az agyában. (Szerintem egy "normális" gyerek ezért nem szereti a szolfézst, mert ez a fázis nála kimarad. Az enyémek "nem normálisak".)

Két weboldalt ajánlunk ma a nyájas (angol szakos) olvasó figyelmébe, mindkettőt ITT találtuk. Az elsőt kezdőbbeknek és/vagy kicsiknek ajánljuk (IDE KATTINTVA látogatható meg). Érdemes kipróbálni interaktív táblán, mivel nagyon vicces az, ahogy a hangosan kimondott szavakat össze kell raknunk. Ha 5 perc van az óra végén, és szeretnénk hasznosan kitölteni, ám mégis levezető játékkal, az oldal kiválóan alkalmas a célra (tegyük meg azt a szívességet, hogy lelkes gyerekeket küldünk a következő órára :). A másik játék (ITT TALÁLHATÓ) nehezebb, inkább B1+ szinten játszható, és kicsit egyszerűbb, hiszen szavak rokonértelmű párját, vagy éppen ellentétét kell megkeresnünk. A játék benne annyi, hogy a szavak 'elemek', és bele kell lőnünk egy kis katapulttal egy robot szájába. Az fura picit, hogy nem a helyes megoldás számít igazán, hanem az, hogy beletaláltunk-e a robot szájába.

A The Utah University remek és igényes anyagot állított össze a genetika iránt érdeklődőknek (az oldal IDE KATTINTVA érhető el). Tehetünk - többek között - interaktív utazást egy sejtben, de ezen felül is nagyon sok animáció, interaktív anyag stb. található a témában. A rossz hír az, hogy angolul van mindez, viszont készítettek hozzá tanári útmutatót is, azaz az anyag mellé - úgy látjuk - módszerant is kapunk.

Tíz éve nagy durranásnak számítottak azok a vicces flash animációk, amiken többnyire valamilyen híres ember beszélt, de úgy, hogy csak a száját mozgatták kifejezetten primitív animációval. Az eredmény vicces volt. Most már azonban nem kell semmiféle komoly animációs vagy számítástechnikai ismeret ahhoz, hogy az ember maga is csináljon ilyet. A Blabberize oldalán (IDE KATTINTVA) pillanatok alatt készíthetünk ilyen vicces kis videót.

Nincs más dolgunk csak feltölteni egy képet, kijelölni rajta a száj helyét majd hozzáadni a hangot. Ez a hang lehet valamilyen hang fájl vagy akár frissen is rögzíthetjük a számítógép mikrofonjával. Az eredmény egy kis animáció lesz, amit akár be is illeszthetünk a saját oldalunkra, például így:

Mostanában többször is előfordult velem, hogy egyszerű, jól működő (angol) gyakorló feladatokat kértek tőlem. Valahogy teljesen természetesnek tűnt, hogy az internet tele van ilyen ingyenes anyagokkal. El is kezdtem keresgélni, és rájöttem, hogy ez igaz is, meg nem is. Valóban nagyon sok a legkülönfélébb anyag, de sokszor csak egy rövid feladat található egy-egy oldalon, vagy éppen rengeteg reklámot dob fel, stb. Végül megtaláltam azt az oldalt, ahol rengeteg egyszerű (és összetettebb) interaktív gyakorló feladat található - egy helyen. Az oldal neve Agendaweb (ITT TALÁLHATÓ), és ezerszám tartalmaz használható feladatokat, kezdőknek és haladóknak egyaránt.

Kiváló oldalt ajánlott figyelmembe egy kollégám. ITT TALÁLHATÓ, és a Guardian interaktív melléklete, amelyben az angol házak, lakások jellegzetességeit mutatják be érthetően, érdekesen, röviden, ám mégsem rövidebben, mint kellene. Ráadásul mindez nagyon praktikus, igényes csomagolásban érkezik úgy, hogy tanórán a diákoknak semmit nem kell mondani, teljesen magától értetődik a használata. Ha nem bemutatni szeretnénk az oldalt kivetítve, adjunk kis csoportokban a diákoknak egy-egy kort, készítsenek belőle jegyzetet, majd közösen állítsanak össze egy idővonalat az angol lakások jellegzetességeiről - a 12. századtól kezdve napjainkig. (Köszönjük Murányi Natáliának az ötletet!).