Mi működik és mennyire, 1. rész - a digitális technológiák
21. századi tanár - 2017. február 18.
Nagyon izgalmas kezdeményezésről olvastunk. Igaz, hogy Ausztráliában, de hátha hasznosak az eredmények a magyar iskolákban is. Arról van szó, hogy egy szervezet úgy döntött, hogy megpróbál segíteni az oktatás döntéshozóinak (helyi szinten is!!) abban, hogy milyen újítást érdemes bevezetni. Mindezt úgy, hogy a fellelhető, az adott módszer hatékonyságát vizsgáló kutatásokat összegyűjtötték. Végül az eredményeket teljesen közléthetően, az alábbi sorvezetők mentén teszik közzé: mennyibe kerül; mennyire hatékony a módszer a kutatások fényében; végül mennyire hasznos (ezt az oktatásban eltöltött idő gyorsításában vagy lassításában fejezik ki, azaz egy módszer lehet pl. +4 hónap). Az első kiszemeltünk a digitális technológia ... lássuk, mennyit ér és mire jó?! Végleg lerántjuk a leplet a lapozás után!
Persze csak hatásvadásztunk, de ezért izgalmas az eredmény - még ha nem is teljesen meglepő: (Fontos, hogy a digitális technológiákat két részre osztották; egyrészt léteznek a tanárok, másrészt a diákok munkáját segítő eszközök, technológiák)
1. Mennyire hasznos?
A kutatások azt állapították meg, hogy mérsékelt hatékonysággal működik az IKT. Összesen +4 hónapot ér, ami nem számít kiemelkedően magas értéknek. A kutatások azt igazolták, hogy az IKT önmagában nem feltétlenül hasznos. Akkor működik, ha segítségével új pedagógiai gyakorlat honosodhat meg, amelyet ezek az eszközök képesek hatékonyan kiszolgálni. Egy egyszerű példa, hogy ha a visszajelzés módszertana változatosabbá válik, azzal a diákok motivációja is nőhet. Arra is kitér az elemzés, hogy fiatalabb diákoknál a technológia hetékonyabbnak bizonyult, valamit a kiscsoportos, kollaboratív feladatok megoldásában sikeresebb, mint a 'minden diáknak laptopot' rendszerekben.
2. Mennyire hihetünk a kutatásoknak?
Tudjuk régóta, hogy mindent, és mindennek az ellentétét is be lehet bizonyítani. A tanulmány szerzői 5-ből 4-est adtak a bizonyítékok erősségére, ami elég meggyőző - lenne. Azt is elismerik ugyanakkor, hogy a kutatások leginkább nem a ma, hanem a tegnap technológiájáról adnak képet. Mivel nagyon gyorsan változik ez a világ, nehéz naprakész információkat találni. Mindezek ellenére úgy találják, hogy a kutatási eredmények többé-kevésbé konzisztensek.
3. Mennyibe kerül?
Ebben alapvetően eltér a magyar helyzet, hiszen a szerzők megállapítása szerint a technológia és az eszközök már amúgy is jelen vannak minden iskolában, azaz erre komoly összegeket nem kell fordítani. Könnyen belátható, hogy egy magyar iskolában egészen más lenne a helyzet. Érdekességképpen: 600 ausztrál dollár/diák költséggel számoltak, valamint osztályonként további 1000 dollárral, amiben benne van a képzések költsége is.
Tanácsok, ha erre vetemednénk:
Az első, és mindenek felett álló szempont: vajon a pedagógiai haszna mennyi lesz az IKT fejlesztésnek? Biztosan tudom-e, hogy milyen pedagógiai gyakorlatot szeretnék támogatni vagy bevezetni az eszközökön kesresztül: Látom-e, hogy egyáltalán tudjuk-e, és ha igen, akkor mire használni a technológiát? Ha azt gondoljuk, hogy a technológia önmagában segít, csalódni fogunk. Akkor lehet hetékony a techonlógia, ha abban segít, hogy a diákok elmélyültebben, egyszerűbben, kényelmesebben, vagy akár scak hosszabb ideig foglalkozzanak a tananyaggal vagy egy problémával.
Attól, hogy szívesebben dolgoznak a diákok az IKT eszközökkel, még egyáltalán nem biztos, hogy jobban, többet és mélyebben sajátítanak el.
Nem elég, ha arra tanítjuk egymást, hogy egyes technológiákat hogyan használjanak, ha nem világos, hogy mire és miért lehet.
Összességében elmondhatjuk, hogy nagyon sok újdonságot nem tudtunk meg az IKT használról, szerepéről, mindenesetre nekünk itt, a TanárBlogon némi megerősítést nyújt, hogy amit eddig próbáltunk képviselni, az nagyrészt megerősítést nyert.
Forrás: Education Endowment Fund, Teaching & Learning Toolkit, 2016
