Iskolák az Újvilágban – Amerika egy magyar tanár szemével - Csutak Zsolt írása

Ez utóbbiak kiegészülve a továbbtanulási mutatókkal és a felsőoktatásra előkészítő programokkal (college prep-programs) húsbavágóan meghatározzák az oktatási intézmények rangsorát, szakmai társadalmi elismertségét, oktatási színvonalát és mondhatni jövőjét. Közép és Észak-Ohio legtehetősebb megyéinek középiskoláit látogatva és az oktatási vezetőkkel, pedagógusokkal tárgyalva nagyon érdekes, sok szempontból irigylésre méltó és egyben furcsa kép bontakozhat ki a magyar pedagógusok és diákok számára. A nagyon erős helyi (önkormányzati, megyei és tagállami) felügyelet révén óriási különbségek figyelhetők meg a különféle megyék és régiók oktatási intézményei között, amelynek az egyik sarkalatos pontja és okozója a lakosság anyagi helyzete és társadalmi státusa. A tehetősebb helyi, felső-középosztálybeli polgárok által lakott kertvárosi körzetek települései mondhatni kirakatszerű, állami (tehát nem magán és fizetős) státusiskolákat hoztak létre az utóbbi évtizedekbe, amelyek a regionális és szövetségi oktatási intézmények élvonalába tartoznak teszteredményeik és kimagasló technikai felszereltségük, ellátottságuk alapján. Volt alkalmam olyan középfokú intézményekbe (általános és szakképző gimnáziumokba) látogatni, ahol átlagosan 1500 diák tanul és 700 fős színházteremmel, uszodával, 2 fedett tornateremmel, 3-4 amerikai és európai focipályával, baseballpályával és komplett fa és gépipari tanműhellyel rendelkeznek, átlagosan havi fél millió dolláros (mintegy 150 millió Ft) költségvetéssel. E döbbenetesen magas pénzügyi tételnek csupán mintegy 2o% származik az amerikai szövetségi oktatási költségvetésből, tehát javarészt a helyi önkormányzat és a tagállam hozzájárulásaiból, illetve a helyi vállalkozások gazdag felajánlásaiból adódik össze. Nyilvánvalóan, a felső-középosztály kertvárosbeli állami körzeti iskolái jelentős mértékben különböznek a nagyvárosok (pl. kelet-Cleveland) belvárosi, kevésbé tehetős polgárai által finanszírozott elhanyagolt vagy erőteljesen lecsúszó iskoláitól. Az amerikai piacorientált eltorzult kapitalizmus visszáságai, akárcsak az óriási anyagi különbségek, vagyonbeli szakadék látványosan megnyilvánul az iskolák ellátottságában, felszereltségében, az oktatás színvonalában, sőt mi több, még a pedagógusok bértáblájában is. Tudniillik, a nagyon erős helyi befolyás révén az iskolákat irányító megbízott kancellárt (superintendant) a helyi oktatási bizottság nevezi ki, aki felelős az iskola irányításáért és a munkaügyi feladatokért, pedagógusok alkalmazásáért vagy elbocsátásáért egyaránt. Az intézményvezető igazgatót (school principal) a helyi oktatási bizottság a kvázi főigazgató státusú superintendant-tal közösen választja ki, illetve alkalmazza, aki elsősorban az intézmény tanulmányi céljainak megvalósításáért felelős. A pedagógusok egy év próba, illetve 7 év problémamentes türelmi idő után nyerik el a végleges, határozatlan idejű alkalmazotti státusukat, és a befolyásos szakszervezettel, illetve a helyi oktatási vezetéssel közösen megállapított bértábla szerint egyénileg besorolás szerint javadalmazzák (individual remuneration) munkájukat. E rendszer sajátossága és a nagyon eltérő anyagi lehetőségek mentén gyakran előfordul, hogy egy tagállamon belül léteznek olyan régiók ahol az állami (public school) iskolák tanárai csupán az átlagbért (mintegy havi 3000 dollárt) vihetik haza, míg mások húsz mérfölddel odébb, egy jóval tehetősebb körzet oktatási intézményeinek pedagógusai, ennek az összegnek akár a három, négyszeresét is megkaphatják mesterszakos diplomával. Jórészt hasonló, az utóbbi kategóriába tartozó szerencsésebb illetve vagyonosabb tankerületek, körzetek iskoláit volt alkalmam kívülről-belülről megismerni az óralátogatások és óratartások révén. Egész pontosan a kenti Theodore Roosevelt, a chagrani Kenston és a hudsoni körzeti gimnáziumot volt szerencsém megismerni 2 hónapon keresztül, ahol sajátosan amerikai módon a 16 év feletti diákság számára óriási autóparkoló állt rendelkezésre az óriási iskolai focistadion árnyékában. Az amerikai fociőrület az amerikai életmód és szellemiség, következésképp az iskolai élet szerves része is egyben, hiszen a focicsapat neve egyben az iskola beceneve is, mint pl. Kenston Bombers (a legendás B-25 világháborús bombázókról elnevezve, amit a település közelében gyártottak), vagy a kenti Roosevelt Gimnázium Rough Riders csapata, amely viszont a népszerű Theodore Roosevelt elnök 1898-as spanyol háborús lovasegységéről kölcsönözte a nevét.

Természetesen, minden valamirevaló amerikai oktatási intézmény rendelkezik nagyszerű diákkórussal, fúvós zenekarral (marching band) az amerikai iskolai focicsapatuk megsegítésére, buzdítására, akik minden péntek este megmérettetik magukat a középiskolás bajnokságban, ahol az egész iskola és helyi közösség apraja-nagyja kötelező módon részt vesz. A diákok számára az iskolai közösségi létben és sportéletben való aktív részvétel éppen annyira fontos, mint a jó tanulmányi eredmények, hiszen a vidéki Amerika polgári életmódjának szerves része a péntek esti középiskolai (high school football), majd a szombati főiskolai (college football) és, természetesen a vasárnapi profi futball liga (National Football League) sztármeccseinek látogatása vagy megtekintése a helyi és a városi stadionokban, illetve a TV-ben egy sport pubban.

Minden nagy iskolában úgy a diákok, mint a pedagógusok számára aprólékosan kidolgozott részletes iránymutatás, viselkedési magatartási kódex, rendszabályzat létezik, amelyet a nevelőtestület, a diákönkormányzat, a helyi és állami oktatási bizottság közösen kidolgoz és elfogad a szövetségi iránymutatások, oktatási alapelvek és követelmények mentén. Ide tartozik például, a választékos iskolai szóhasználattól kezdve az iskolabuszon való viselkedésen, az online médiatérben való megnyilvánuláson keresztül a választékosabb ruhaviseletig és a fegyverhasználat tiltásáról szóló mindenféle útmutatás. Az üzleti világban megszokott pénteki „farmernapi” (jeans’ day) ruházkodáshoz hasonlóan a pedagógusok is többnyire üzleties, alkalmi öltözetben (businesslike, smart casual) járnak iskolába és az online térben, avagy az iskolán kívül tett, de az intézménnyel kapcsolatos bármilyen megnyilvánulásukért felelősségre is vonhatóak. Mivel a tanárokat az amerikai társadalomban kiemelt és példaértékű szereplőknek (social role-models) tekintik, az igencsak szigorú és európai szemmel képmutatónak tűnő iskolai rendszabályzatok miatt gyakoriak az iskolákkal szemben indított kényszerű pedagógusi munkajogi perek, amelyeket a szakszervezet (teachers’ union) által biztosított jogi képviselővel folytatnak le, többnyire pozitív végkifejlettel. A pedagógusi diplomát törvény szerint 5 évente meg kell újítani egyetemen, vagy főiskolán, illetve az Amerikában megszokott gyakori (átlag 10 évenkénti) lakhelyváltás esetén minden államban újból elismertetni, akkreditáltatni kell.

Az amerikai hőskultusz és pozitív megerősítés jegyében minden egyéb, iskolán kívüli oktatási tevékenységért, továbbképzésért vagy kimagasló szakmai eredményért elismerés, bónusz, díszoklevél, dicsőségfali tabló (hall, wall of fame) vagy akár külföldi (európai) tanulmányút (study field trip) is jár a tanároknak.

Érdekes momentumnak tekinthetjük — a nacionalista túlbuzgóságtól és átpolitizált légkörtől hagyományosan berzenkedő európai és magyar iskolai környezettel éles kontrasztban, — hogy a legtöbb amerikai állami iskolában a tanítás reggel 7.45-kor az amerikai polgári hitvallás hűségesküjével (Pledge of Allegiance, One Nation Under God) veszi kezdetét, mely bár nem kötelező csak ajánlott jellegű, de tapasztalatom szerint minden diák és tanár szívre tett kézzel a tábla fölött lógó zászlóra tekintve fennhangon ismételte az iskolarádió után. Több-kevésbé burkolt vagy nyilvánvaló módon a nagy politikai pártok (inkább jobboldali konzervatív Republikánusok, illetve a baloldali liberálisnak tekintett Demokraták) befolyása alatt álló megyék, tankerületek erőteljesebben vagy elnézőbben kezelik ezt a megosztónak tartott buzgó hazafiassági kérdést. Ugyanakkor, politikai pártállástól függetlenül a csillagos-sávos lobogó minden osztályteremben, iskolában, tanáriban és lakóház előtt megtalálható. Némi általánosítással élve, az újvilágra sajátosan jellemző paradox módon az amerikaiak egy nagyon segítőkész, befogadó, nyitott, mondhatni boldog társadalomban élnek, és mindenkivel egyetértenek amennyiben hasonlóképpen gondolkodnak és élnek, mint ők… Ugyanakkor, a népszerű amerikai patriotizmus nem sértő és kirekesztő, hanem befogadó jellegű, de kizárólagos elhivatottsággal és küldetéstudattal rendelkezik, amelyet burkoltan vagy nyíltan nagyon sokan magukénak vallanak a vidéki vagy ahogy ők mondják „az igazi Amerikában.” Kevésbé ismert tény, hogy az Egyesült Államok egyedülálló módon, sajátos szövetségi törvényben (1992-ben újból megerősített jogszabály) védi a nemzeti lobogó becsületét, amely nem érhet földet, nem szabad fordítva felhúzni (csak vészhelyzet, háborús fenyegetés esetén), illetve újabban a Black Lives Matter mentén (az utóbbi évtizedben elterjedt új fekete polgárjogi mozgalom a rendőri erőszak ellen) megjelentek a teljesen kék amerikai lobogók (blue flaggers) is a többnyire vidéki (és republikánus) nagy családi házak előtt, a kék egyenruhás rendőrök és a fegyveres testületek tagjai életének fontossága, védelmezése érdekében (Blue Lives Matter).

Minden nagyobb oktatási intézménynek saját rendőrjárőre, 4 fős biztonsági szolgálata és évente 3 alkalommal megrendezett teljes vagy részleges iskolazár (total, partial school lockdown) gyakorlata van a gyakori iskolai lövöldözések megakadályozása, veszteség-minimalizálás érdekében. Mindezen gyakorlatoknak (drills) külön aprólékosan kidolgozott eljárásrendje van minden intézményben (A.L.I.C.E.) és az intézményvezetők walkie-talkieján lévő „nagy fekete gomb” (alert button) hosszantartó lenyomásával riaszthatják a körzeti rendvédelmi szerveket (sokatmondóan: „call the full cavalry”) és egyben élesíthetik az ALICE rendszert az iskolában. Számunkra nagyon furcsa és érthetetlen módon, 2019 őszétől a dél-ohiói tankerületek iskoláiban, illetve teljes Texas és Florida államban, a tanárok az iskolákban is viselhetnek rejtett önvédelmi oldalfegyvert egy 120 órás rendvédelmi és fegyverhasználati képzés elvégzése után. Az 1791-ben hatályba lépő Bill of Rights (tíz tételből álló alkotmánykiegészítés) 2. pontja által biztosított és sokat kritizált szabad fegyverviselés korlátozása nem igazán reális vagy megvalósítható a militáns Egyesült Államomban Ugyanis, döbbenetes módon 100 amerikai polgárból mintegy 90 rendelkezik lőfegyverrel, és a fegyveripar közel 3 millió embert foglalkoztat az USA-ban, továbbá 2/3-os kongresszusi többség szükséges minden alkotmánymódosításhoz, amelyet tulajdonképpen egyik nagy párt sem támogat igazából. Lakonikusan cinikus amerikaiak szerint évente maximum mintegy 20-30 diák hal meg iskolai lövöldözésben, amely elhanyagolható tragédia a több ezer, autóbalesetben életét veszítő fiatal drámájához képest. A rendszer furcsaságára jellemző, hogy míg a 21 év alatti fiatal amerikaiak sötétedés után nem vezethetnek autót sok államban, alkoholos itallal sem szolgálják ki őket, ellenben jogosítvánnyal vásárolhatnak akár egy félautomata gépkarabélyt is, amely átlövi a téglafalat 500 méterről…

Ami a diákok tanulmányi leterheltségét illeti, a középiskolákra jellemző a felsőoktatási rendszerre jellemző a napi 4x8o perces tanulmányi blokkból álló feszített órarend, minimális 4 perces szünetekkel, amely igencsak megterhelő úgy a tanároknak, mint a diákoknak, egy fél órás déli ebédszünettel megszakítva. Az iskolai tanulói teljesítményt a klasszikus amerikai ötös A-F skála mentén értékelik heti rendszerességgel, digitálisan, hiszen a Google és az Apple jóvoltából a körzeti oktatási intézmények diákjai rendelkeznek egy tablettel és Google Chromebook netbookkal is, amit rendszeresen használnak a tanórai munka során, akárcsak a Google digitális osztályterem alkalmazása is kötelező jellegű. Az IKT-eszközök használata a hazai viszonyokhoz hasonlóan kiegyensúlyozottnak mondható, taneszközként és nem oktatási célként alkalmazzák, sőt számos kvíz és tesztelő alkalmazást (amelyek nagyon népszerűek Magyarországon) az amerikai kollégák nem ismertek, de örömmel kipróbáltak. Az általános magyar iskolai közegtől eltérő módon az amerikai szellemiség jegyében nagy hangsúlyt fektetnek az önálló, kreatív órai diákmunkára akárcsak a kiscsoportos, együttműködésen alapuló csoportos foglalkozásokra (co-op work). Az idegen nyelvek oktatását nem igazán erőltetik, nem is kötelező, sajnálatos módon, az amerikai diákok elenyésző hányada beszél idegen nyelven, viszont a számítógép használat, otthoni munkavégzés (home economics, mint főzés, varrás, fazekasság, faragás, villanyszerelés) alapjait is el lehet sajátítani egy általános gimnáziumban.

A felsőoktatásra és főképp a sorsdöntő státushozó országos tesztekre való felkészítést nagyon komolyan veszik, főleg a végzős diákok (senior students) esetében, akik akár már a középiskola utolsó évfolyamán összegyűjthetik első éves főiskolai vagy egyetemi tanulmányi kreditjeik jelentős részét. Egyszerű és nem specializált középiskolás diákok olyan komoly tantárgyakat is választhatnak, mint pénzügyi, befektetési ismeretek, amerikai jogrendszer, digitális média és tartalomfejlesztés vagy családtervezés és szociális munka. A demográfiai mutatókkal amúgy az Egyesült Államok nem nagyon panaszkodhat, hiszen 3 gyerek vállalása általánosnak mondható a vidéki családoknál. A továbbtanulás viszont tetemes költséget jelent a családok és a fiatalok számára, hiszen csak a tandíj minimum 15-20 ezer dollárba kerül évente egy jobb egyetemen (az elit Ivy League-es Harvard Egyetem tandíja 60 ezer dollár félévente), és csupán a diákok kb.1o% kap átlagosan ösztöndíjat, míg a diákhitel is igen magas, 1o-12% körüli kamattal elérhető, amelyet aztán évtizedekig törleszthet a lediplomázott ifjú amerikai. Éppen ezen okból, sokan választják az európai felsőoktatást a magas színvonalú képzés és az olcsóbb megélhetési lehetőségek miatt. Nagyon sok diák már középiskolai évei alatt elkezd különféle diákmunkákat vállalni 8-10 dolláros órabérért, amely amúgy az átlag amerikai minimálbér körül mozog. Magatartási, viselkedési problémák esetén különféle és változatos retorziókra számíthatnak a diákok, a tanítás utáni 4 órás iskolatakarítástól egészen a legdurvább büntetésig, a 10 napos iskolalátogatástól való eltiltásig. Ez idő alatt a renitens diáknak otthon kell maradnia vagy konfliktuskezelő képzésen kell részt vennie, és nagyon sok elégtelent (F-t) szerezhet igazolatlan távolléte alatt, amit aztán nagyon nehéz bepótolnia. Szövetségi törvény rendelkezése szerint, diákot állami iskolából nem lehet elbocsátani 18 éves koráig, ellenben erőszakos cselekedetekért, drog, illetve fegyverhasználatért börtönbe lehet küldeni, ahol online távoktatásos formában minimális oktatásban részesülhet. A szellemi illetve fizikai fogyatékossággal bíró diákokat a naponta az első 4 órában külön fejlesztőpedagógus oktatja, míg ezután visszakerülnek a nagy osztályközösségbe, ahol általában nagy megbecsülésnek örvendenek diáktársaik körében.

Összességében elmondható, hogy az amerikai oktatási rendszer igen decentralizált és tulajdonképpen tagállamonként változik, valamint a helyi közösségek vagyoni helyzete és társadalmi státusa nagyban meghatározza úgy a diákok és az iskolák teljesítményét, mint a tanárok megbecsültségét, elismertségét. Az anyagi háttér mentén meghatározó a szegregáció az amerikai társadalomban, így az oktatási intézményekben is, sajnálatos módon minimális átjárhatósággal. Többnyire diákközpontú, modern, változatos módszertanú, de tesztalapú és teljesítményorientált oktatási formák dominálnak az Egyesült Államokban, nagyon szigorú és aprólékos iskolai szabályzatok keretei között.

Mindezek alapján, az amerikai és a hazai oktatási rendszer ismeretében kijelenthetjük, hogy inkább több hasonlóságot, mint gyökeresen eltérő különbséget figyelhetünk meg a két nagy rendszer összevetésekor, csak teljesen más és eltérő arányok mellett, hiszen Magyarországon nem nagyon ismerünk olyan állami középiskolát, amely évi másfél milliárd Ft költségvetéssel rendelkezne. Mindazonáltal, a hazai oktatási intézményeink technikai feltételeinek és anyagi körülményeinek ismeretében elmondható, hogy a magyarországi tanárok és diákok magasabb színvonalon teljesítenek amerikai társaiknál…

Csutak Zsolt IT angol – állampolgári ismeretek tanár Amerika-kutató doktorandusz

Budapest-Ohio, USA, 2019.november 15.