Diákvélemények az órai okostelefonozásról
21. századi tanár - 2017. június 21.
A tanév utolsó óráján megkértem diákjaimat a szokásos év végi kérdőív kitöltésére. A válaszok önmagukban is értelmezhetők, de többet mondanak a háttér – az órák menetének, munkaformáknak és módszereknek – ismeretében. Ezekről szól a blog korábbi bejegyzéseinek többsége. A kérdőívezés részletesebb leírása és a korábbi adatfelvétel eredménye itt olvasható.
A kérdőív kitöltését egy rövid magyarázat előzte meg (miért kérem, nem kötelező, névtelen, néhány praktikus információ).
Néhány általános információ a kérdőívek kitöltőiről
A kérdőívet 10 osztályból 262 diák töltötte ki, évfolyam szerint 7-től 10. osztályig, életkor szerint 13-tól 18 évig.
A kitöltők többségének van okostelefonja.
Egy korábbi felmérésből (ugyanezen osztályokból) származik a telefon milyenségére (operációs rendszerre) vonatkozó kérdés, amit 137-en töltöttek ki. Eszerint a válaszolók több mint felének Android-os, és több mint 40%-ának IOS-es telefonja van.
A tanórai okostelefon használat főbb jellemzői diákok válaszai alapján
A felmérés lényegi része az alábbi három diagramon jelenik meg. Mindhárom kérdés a tanórai okostelefon használat diákok számára előnyös tulajdonságaira vonatkozik.
Fontosnak tartom kiemelni: – a szempontokat a diákok megkérdezése alapján állítottam össze még az első felmérés előtt (lásd itt), – a mostani kitöltők közül kb. 150 diák tavaly is kitöltötte ezt a kérdőívet, – a megadott szempontoknak legfeljebb a felét (12-ből 6-ot, 10-ből 5-öt illetve 6-ból 3-at) választhattak ki.
Az első csoportba az általam tanulási szempontokként azonosított jellemzők kerültek. Eszerint a diákok többségének a legfontosabb előnyök: az azonnali visszajelzés (176), a jó ismétlési és gyakorlási lehetőség (174) és a jó jegy szerzési lehetőség (171). Legkevesebben a “motivál az otthoni tanulásra” lehetőséget választották, (bár ez azt is jelenti, hogy 22 diákot még az otthoni tanulásra is motiválja az iskolai okostelefon használat). A korábbi felméréssel összehasonlítva sokkal többen választották az azonnali visszajelzés szempontot, ami a középmezőnyből az élre került, a másik két helyezett szempont korábban is az elsők között volt. (A diagramok infogram felületen is megtekinthetők.)
A második csoportba az általam érzelmi szempontokként azonosított jellemzők kerültek. Eszerint a diákok többségének a legfontosabb előnyök: a többi órán nem használják (180), nem stresszes, kevésbé izgul (142) és modern (142). A legtöbb diák által megjelölt szempont nyilván arra is rámutat, hogy a többi órán nem vagy csak elvétve használják és várhatóan ez a szempont visszaszorulna a telefonhasználat terjedésével. A legkevesebben a menőség szempontját választották. A korábbi felméréssel összehasonlítva az első három helyezett szempont tekintetében nem történt változás.
A harmadik csoportba az általam praktikus szempontokként azonosított jellemzők kerültek. Eszerint a diákok többségének a legfontosabb előnyök: a teszt kérdései lesznek a dolgozatban (172), gyors (151) és könnyebb megérteni a tanár elvárásait (136). A legkevesebben a “hasznos dologra használom a telefont” szempontot választották. A korábbi felméréssel összehasonlítva az első három helyezett szempont tekintetében nem történt változás.
Tapasztalatok
Nagyon vártam már ennek a felmérésnek az eredményét, elsősorban a korábbival való összehasonlítás lehetősége miatt. A szempontokon nem változtattam és bár szövegesen lehetett javasolni kimaradt szempontot, nem sok ötletet kaptam, tehát több mint egy év elteltével a régi és az új diákok is elégedettek a meglévő szempontokkal. A tavalyi felméréshez képest csak az első (tanulási) szempontok között van jelentős sorrendi változás, ott is csak egy szempont esetében. Bár a diákok jelentős része tavaly is kitöltötte ezt a kérdőívet, nem gondolom hogy az igen jelentős hasonlóság a két felmérés eredménye között csak ezért van. Egyrészt van kb. 110 új diák a kitöltők között, másrészt az órai módszereim, munkaformáink és a használt programok, alkalmazások is változtak. (Idén pl. sokkal több és másként szervezett projektet végeztünk, illetve a Socrative és a Redmenta mellett további alkalmazásokat /PurposeGames, Teamworktool/ is rendszeresen használtunk és alkalmanként még továbbiakat is.)
A módszerek és munkaformák változása nehezen lenne számszerűsíthető, így a felmérés eredményeit elsősorban a jelentős számú kitöltő, a szempontokkal való elégedettség és a két adatfelvétel közötti nagyfokú hasonlóság támogatja. Remélem. Jövőre újra lemérem …
