A karanténpedagógia hatékonysága 2 - projekt

Mielőtt nekirontanánk az osztályozásnak gyorsan tisztázzuk, hogy a projektek használata az oktatásban, a projektpedagógia minden csak nem új jelenség. A nagy pragmatista Dewey és tanítványa Kilpatrick fogalmazták meg, hogy a tanulás a legjobban a saját tapasztalaton és a saját tevékenységeken keresztül valósulhat meg. Már 120 éve olyan iskolákat csináltak, amik ezek szerint az elvek szerint működtek és projektekben dolgoztak. Később azonban a projekt szó jelentősen inflálódott és manapság gyakran a csinálás vagy a dolog szinonimájává lett. Pedig valódi pedagógiai projektet létrtehozni nem is olyan könnyű dolog. Osztállyozzuk tehát le a projektjeinket, milyenek is voltak:

1- Abban az esetben, ha a diákoknak nincs önállósága a munkájukban és nem egyértelműek számukra a célok, nem beszélhetünk projektről. A munkafüzet kitöltése még ha önállóan és több napon át is csinálják nem tanulási projekt.

2 - Elégséges vagyis valamennyire projektszerű már a dolog, ha a célja egyértelműen megfogalmazott. (A projekt egyik definíciója is a célvezérelt tevékenység.) A megfogalmazott célok mellett még a megfelelő időmennyiség is lényeges és fontos ahhoz, hogy valamennyire projektről tudjunk beszélni.

3 - A projektféleségekkel gyakran az a legnagyobb probléma, hogy nem elég egyértelmű a célok megfogalmazása. Példa (életből vett): Művészet projekt: csináljatok valami művészeti dolgot. Elsőre kifejezetten progresszívnek tűmnik, ha engedjük szabadon szárnyalni a diákok képzeletét, de valójában ez a kudarc és a csalódás melegágya. Ha nem elég egyértelműek a célok, a tanár gyakran csalódott lesz, mert az érezheti, nem megfelelő dolgok születtek, de a diákok nagy részére is inkább bénítólag hat az ilyesmi, a szabadság mámora helyett a légüres térben találják magukat. A hiányosan megfogalmazott célok pedig lehetőséget adnak a kevésbé motivált diákok számára a formális teljesítésre (pl. kimásolt Wikipédia szócikk), ami minden csak nem projektpedagógia.

4 - Jó projektről beszélhetünk ha a megfogalmazott célokon túl strukturált visszajelzést is kapnak a diákok. Ez jelenti egyfelől azt, hogy a munka bizonyos mérföldkövekre van bontva és tudhatják, hogy mikorra milyen részfeladatokkal kell elkészülniük. Másfelől pedig a folyamat közbeni visszajelzést, ami alapján módosíthatják, tökéletesíthetik a munkájukat. Ez persze nem feltétlenül csak a tanár által adott értékelést jelentheti, hanem akár a társak egymás közötti visszajelzését is. Ezzel a design körhöz hasonló folyamat valósulhat meg a projektben, ahol a visszajelzések alapján dolgozhatják át, tökéletesíthetik a munkájukat. Mindez persze csak akkor képzelhető el, ha erre elegendő időt is adunk, hiszen a tervezés, létrehozás, visszajelzés, tökéletesítés mind mind időt igénylő folyamat és semmi sem rosszabb annál, ha azért nem jó egy munka mert nem kaptak elég időt rá.

5 - A kiváló projektek jellemzője, hogy a diákokat alkotó társakként vonja be a munkába, akár még a célok megválasztásába, megfogalmazásába is.. Első pillantásra ez szembemegy a korábbi feltétellel, hogy a célok legyenek világosak és jól megfogalmazottak, de ez nincs feltétléenül így. Ha ügyesek vagyunk jó egyensúlyt találhatunk a kettő között és a diákok sem elveszettnek, sem gúzsba kötöttnek nem fogják érezni magukat. Fontos, hogy szem előtt tartsuk a pedagógiai céljainkat (mit szeretnénk, hogy megtanuljanak) és olyan közeget teremtsünk, amiben azok meg tudnak valósulni, de úgy, hogy lehetőséget adnak a diákok szabad választásának, alkotó tevékenységének is. Nem hagzik könnyen, de ez az, amitől egy projekt valóban kiváló lehet.